Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
valamely tanú vagy dologértő hitelességének megítélésére, avagy adatainak megczáfolására szolgálhat. Ha azonban ezen felek egyike vag3T valamelyik tanú vagy dologértő által, a kikérdezett személyek valamelyike, avagy képviselő, az álladalmi ügyész avagy valamelyik bírósági személy ellen szidalmazások, vagy nyilván alaptalan avagy a dologra nem tartozó vádak hozatnak föl, avagy általában a bíróság iránt tartozott tisztelet illetlen magaviselet által megsértetik, úgy a bíróság a bűnösre, a megbántott fél indítványa folytán vagy hivatalból is, arányos fegyelmi büntetést szabhat................................................................................ Igazságügyminiszteri szabályzat a bűnvádi eljárás egyöntetűsége tárgyában. 55. §. Oly esetekben, a melyekben a valóság megállapítására különös szaktudomány, művészeti vagy iparképzettség szükséges, a bíró a tárgy minőségéhez, fontosságához, valamint a vizsgálat ágaihoz képest egy vagy több szakértőt köteles alkalmazni. Valamely hulla bonczolásánál rendszerint két orvos vagy, ha mérgezés gyanúja forog fenn, egy orvos s egy vagy több vegyész alkalmazandó. Ha nőszemély testének megtekintése az általa vagy rajta elkövetett bűntett miatt válik szükségessé, a szemle, a bíró belátásához képest, a szemérmi tekinteteknek lehető megóvása mellett, vagy orvos, vagy bába, avagy mindkettőjük által teljesítendő. 56. §. A szakértőket a bíró nevezi ki, s a nevezettek helyett ismét másokat alkalmazhat. A mennyire lehetséges, nem alkalmazandó szakértő gyanánt a vádlottnak vag}T a sértett félnek, a vizsgálóbírónak, a kir. ügyésznek vagy valamelyik tanúnak rokona. Azok, a kik mint szakértők közhivatalban vannak alkalmazva, úgyszintén azok, a kik a tudomány vagy művészet, illetőleg ipar azon ágát, melyre nézve oklevéllel bírnak, tényleg gyakorolják: kötelesek egyes esetekben, a vizsgálóbíró fölhívása folytán, mint szakértők eljárni. Ezen szabály alól csak fontos esetekben van kivételnek helye. A vizsgálóbíró fölhívásának alapos okok nélkül nem engedelmeskedő szakértő a vizsgálóbíró által annyiszor, a mennyiszer 200 forintig terjedhető birságban marasztalandó el. Ha a vizsgálat már megindíttatott s a késedelem nem jár veszély- lyel: a kinevezett szakértők nevei a vádlottal közlendők. 57. §. A bíróságnál állandóul alkalmazott szakértők, a szemle teljesítése és véleményük előadása előtt, hivatali esküjökre figyelmezte- tendők; az állandóul nem alkalmazott szakértők pedig a vizsgálóbíró által előzetesen megesketendők. 58. §. A szemle tárgyai, ha csak lehetséges, vádlottnak előmuta- tandók, s ez utóbbi nyilatkozatra hivandó föl arra nézve: vájjon elismeri-e
