Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
3 kar véleménye kérendő ki. Ez utóbbi akkor is megtörténhetik, ha a törvényszék a bűntett fontossága miatt a kar véleményének kikérését az igazság kinyomozása végett szükségesnek látja. 219. § .......... ............................................................................... ....... ... A végtárgyalás napja a vádlottnak, ha be van fogva, a törvényszék egyik tagja által szóval; ha pedig szabad lábon van, írásbeli megidézés által adandó tudtára. A védő, az álladalmi ügyész, a magánvádló és a sértett fél is Írásban idézendők meg. A tanuk és dologértők idézése akkép eszközlendő, hogy az idézés kézbesítése és azon nap közt, melyen a végtárgyalásnak történnie kell, a mennyiben lehető, három nap maradjon szabadon, és hogy az idézetteknek az ezen idő alatti megjelenés lehetséges legyen................................................................................................. 220. §. Ha a vádlott vagy védője úgy véli, hogy védelmezése végett még valamely ténykörülmény kinyomozandó, vagy hogy a törvényszék által a szóvali végtárgyalásra idézett tanukon és dologértőkön kívül még más személyek vagy új dologértők kihallgatása is szükséges, köteles ebbeli kérelmét a tanuk nevének s lakhelyének és azon körülményeknek, melyek iránt azok kihallgatandók, mint szintén azon körülményeknek és viszonyoknak kijelölésével, melyek más múértők véleménye által fölvilágosítandók, a bíróságnak legfölebb huszonnégy órával a megrendelt végtárgyalás napja előtt tudtul adni. A bíróság e fölött az álladalmi ügyész meghallgatása után határoz. Ha maga az álladalmi ügyész vagy ezen alkalommal, vagy a már előterjesztett névjegyzékben azon indítványt tette, hogy a törvényszék által kijelölteken kívül még más tanuk vagy dologértők is idéztessenek meg, a törvényszék e fölött is köteles határozni, és ha szükségesnek találja, az új körülményeket a vizsgálóbíró által a vizsgálati eljárás kiegészítése végett kinyomoztatni. 230. §. Ha a tanuk vagy dologértők a hozzájuk intézett idézés daczára sem jelennek meg a végtárgyalásnál, a bíróság azoknak tüsténti elővezetését rendelheti. Ha ez lehetetlen, úgy a bíróság az álladalmi ügyész és a vádlott vagy annak védője meghallgatása után elhatározza, hogy a végtárgyalás elnapoltassék vagy folytattassék-e, és ezen utóbbi esetben csak a meg nem jelent egyén által netalán már korábban tett vallomások fölolvasása eszközöltessék-e. A meg nem jelent egyén öttől ötven forintiglani pénzbüntetésre ítélendő. Ha a végtárgyalás elnapol- tatott, úgy azon fölül a kimaradása által meghiúsult ülés költségeit is tartozik viselni. Egyszersmind, hogy az újra megrendelt ülés előtti megjelenése biztosíttassék, elővezetési parancs is bocsáttathatik ki ellene. 231. §. Ezen elitélések ellen a tanú vagy dologértő, a határozat kézbesítése utáni nyolcz nap alatt, az elítélő bíróság előtt ellenmondást tehet. Ha be bírja bizonyítani, hogy az idéz vény neki nem kellőleg kézbesíttetett, vagy hogy ő a megjelenésben valamely előre nem látott és elháríthatlan akadály által gátoltatott, az ellene kimondott büntetés alól egészen fölmentethetik. A kiszabott büntetésnek vagy a rá rótt 1*