Belky János dr.: Törvényszéki orvostan - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895)
Felosztás
2 80. §. Oly személyek, kik valamely bűnvádi esetben mint tanuk ki nem hallgattathatnak, vagy meg nem eskettethetnek, ezen bűnvádi eset vizsgálatára, leletöknek különbeni joghatálytalansága mellett, dolog- értőkkép sem hivathatnak meg. 81. §. Azon dologértőket, kik állandó alkalmaztatásuknál fogva már általában megesketvék, a vizsgálóbíró köteles, a hivatalos cselek- vény kezdete előtt, az általuk letett eskü szentségére emlékeztetni. Más dologértők a szemle kezdete előtt esküvel kötelezendők arra: hogy ők a szemle tárgyát gondosan megvizsgálandják, észrevételeiket hűn és teljesen előadandják, s véleményöket legjobb tudomásuk és lelkiisme- retök szerint, s tudományuk vagy művészetük szabályai szerint nyil- vánitandják. 82. §. A szemle tárgyai a dologértők által a bírói személyek jelenlétében szemlélendők s vizsgálandók meg, kivé vén, ha ezen utóbbiak az eltávozást az erkölcsi illedelem tekintetéből ezé]szerűnek vélik, vagy ha a szükséges észrevételek, p. o. mérgek megvizsgálásánál, csak folytonos ügyelet avagy tovább tartó kísérletek által történhetnek. A bírói személyeknek a szemle helyérőli minden ilyes eltávozásánál azonban kellő intézkedés teendő az iránt, hogy a dologértők által teljesítendő nyomozások hitelessége biztosíttassék. 83. §. A vizsgálóbíró a szemlét dologértők által vezérli. 0 jelöli ki azon tárgyakat, melyekre figyelmüket fordítaniok kell, s ő teszi föl azon kérdéseket, a melyekrei megfelelést szükségesnek tartja. A dologértők megkívánhatják, hogy nekiek az irományokból, vagy tanuk kihallgatása által, az általuk határozottan kijelölendő pontok iránt azon fölvilá- gosítások adassanak, melyeket a véleményadásra nézve szükségeseknek vélnek. Azon esetekben, melyekben a dologértők alapos véleményadás végett a vizsgálati irományoknak önmaguk általi megszemlélését nélkü- lözhetlennek tartják, ha az ellen különös aggályok nem forognak fenn, velők maguk az irományok is közöltethetnek. 84. §. A dologértők által tett észrevételek a jegyzőkönyvvezető által tüstént följegyzendők. A véleményt annak indokaival együtt vagy tüstént jegyzőkönyvbe adhatják, vagy a vélemény írásbeli nyilvánítását tarthatják föl maguknak, mire nekiek kellő határidő szabandó. 85. §. Ha a vizsgálóbíró, az álladalmi ügyész vagy a törvényszék azt találja, hogy a dologértők véleménye homályos, tökéletlen, határozatlan, hogy az önmagával vagy a kitudott ténykörülményekkel ellenmondásban van, vagy hogy az előadott előzményekből húzott következtetések helytelenek, vagy ha a dologértők előadásai az általuk észrevett tényekre vonatkozólag egymástól tetemesen eltérnek, úgy azok a vizsgálóbíró által az iránt kihallgatandók, s ha az által a kétségek meg nem szűnnek, a szemle, a mennyire lehetséges, ugyanazon vagy más dologértők meghívása mellett ismétlendő. Ha pedig a dologértők a véleményre nézve vannak különböző értelemben, a vizsgálóbíró a körülményekhez képest őket vagy újra kihallgathatja, vagy egy harmadik dologértőt hívhat meg, vagy pedig más dologértőktől kérhet véleményt. Ha a dologértők orvosok vagy vegyészek, ily esetekben a legközelebbi egyetembeli orvosi
