Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)

Ötödik szakasz. Mi módon közöltethetnek orvostudományi ismeretek a' nemorvosokkal?

31

nyernie» velők bánni, Iwzzájok illendőn leereszkedni tudjon; különösen ismernie kölletik azon népnek, mellyel dolga van, polgári helyezetét, erkölcsét, szokásait, miveltsége’fokát, előitéle- v teit, visszaéléseit, élete módját’s a’t.; a’ néphez intézett oktatásaiban ’s előadásában szelíd, békés, türelmes és érthető legyen; mellyre nézve főképen megkivántatik, hogy a’ nép nyelve, legyen az övé is, mert lehetetlen azon bonbeli köznépnek orvosi népoktatásokra szert tenni, mellyben az orvosok idegen ajkúak; és éppen ez egy fő oka annak, hogy honunkban olly sok kontárok ’s falusi kurúzsolók léteznek, mert készebb a’ beteg nép, nyavalyában kínlódni, sőt elveszni, vagy magát tudatlan bába’ ’s kurúzsoló’ durva kezeire bízni, mint azon nemét vagy zsidó orvoshoz folyamodni, kivel saját nyelvén nem beszélhet.

A’ gazdatisztek hasonlólag folytonos és szoros öszvekötletésben vágynak az alsóbb rendű nép osztállyal, különösen azon munkás néppel, kik gazdasági foglalatosságokban, nem csak napokat ’s heteket, hanem hónapokat, sőt az esztendőnek nagyotb részét, mezőn ’s pusztákon töltik, kik is helységüktől jó távol esvén, fáradtságos munkáik mellett többnyire roszúl Részűit, ’s átaljában egyféle, a’ nyári rekkenö melegekben gyakran reájok is büzhödött hús étellel és posványos viz itallal kénytelenek élni, és egésségük sok veszélynek ki van tétetve. A’ gazdatisztek tehát az illyen, kormányuk alatt lévő népet ’s annak szükségeit