Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)
Harmadik szakasz. A' köznépi orvostudumány' szerkezetének terve
21 nyiben? mint kell azokat tekintenie ’s használnia? Mia’ köznépi orvostudomáuy? annak czélja, köre és becse; a’ köznépi orvostudomány története, nevezetesebb köznépi orvosi iratok ismertetése ’s ezeknek némi birálata; végre az ide tartozó tanít- mányok’ ’s azokat előadó részek’ és szakaszok’ elő számlálása, vagy is a’ tárgyrend. II) Embertudomány. Ide tartoznak: általánosan az emberről, mint legfőbb életműves lényről, az egész külvilággali mindenféle viszonyairul, életről, életerőről, élet- folyamrul ’s az egész életmővezetségről szólló, — különösen az emberi test’ ismeretét, annak egyes életműveinek alaki ’s vegyületi szabdaszeres alkat- ját ’s szerkezetét — mennyire ezek testbonczo- lati mutatmányok nélkül történhetnek, — minden életművek működéseit ’sa’t. előadó czélirányos rövid tanitások, szóval: az egész ember’ boncz és élettudomáuyát tárgyazó általános és különös ismeretek. ni) Diet etika. Ezen élettudományon alapuló rész , a’ közué- pi orvostudománynak fő és léteges részét teszi, melly is két szakaszra oszlik. Úgy mint 1) Általános dietetika. Ebben azegés- ség’ valódi mivoltát fejtegetvén, lerajzoltatik az egésséges és nein egésséges állapot képe; továbbá azon mind külső, mind belső dolgok, mellyek- nek az ember lelki ’s testi épségére fő befolyása
