Baronyay József: Köznépi orvostudományrol (Pest, 1834)
Harmadik szakasz. A' köznépi orvostudumány' szerkezetének terve
van, előszámláltalnak; illyenek: étel, ital, álom, mozgás, ruházat, lak, környék, lég, éghajlat; mérsékmény, lelki indulatok, testi gyönyörök ’s a’ t. — ’s mind ezeknek természete és az egésség’ állandó föntartására szükséges volta, tudományos rendben (inelly is az úgy nevezett Materia diaetetica) előadatik. 2) Különös Bietetika — inelly az előbbiek’ alkalmazását, vagy is az egésség’ föntartá- sát ’s az élet hosszabítását, tárgyazó szabályokat tanítja (M a cr o b i o t i ca). És pedig különös czik- kelvekben előadja: a’ test egyes részeinek, mint szemnek, hajaknak, fogaknak, küíbőrnek , mel- nek ’s a’ t. ápolását, — külömböző életkorú, nemi!, állapotú, hivatalú, foglalatosságú emberek* czélirányos életrendtartását. IV) Testi nevelés. Ez íulajdonképen az előbbeni (III). rész körébe tartoznék, hanem érdekességénél’s nagy fontosságánál fogva, különös részben szükséges előadatnia. Ehezképest itten mind azon elvek ’s szabályok, mellyek a’ csecsemők ápolását, mind a’ két nemen lévő gyermekek’ ’s növendékek’ okos testi nevelését egész kiterjedésben tárgyazzák, czélirányos bővségben fejtegettetnek ’s előterjesztetnek. Itt egyszer’smiud előadatik: mellyek a’ csecsemő, gyermek ’s növendék kor’ nevezetesebb nyavalyái ? mi okokból eredhetnek ? micsoda die- tetikai rendszabások által lehet azokat eltávoztat-