Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
A
Aphemia, ae, n., (d, tagadás; <p >i[ií, beszélek), L. aphasia. Apliepsema, alls, k., (dnd, tói ; íi/iü), forralok) főzet. Aphesis, is,n.,(dqíi]{u, alábbhagyok) alábbhagyás , megszűnés, elernyedés, bá- gyadtság. Aphidius, a, urn, (aphis; ius, rag) levéltetű-féle. Aphilanthropia, ae, n., (d, tagadás ; philanthropia) ember k e r ülé s, erob er gy ül öl e t. Aphis, iilis, n., (dqíúTijUv, el- romlok, elpusztulok, el- liervadok, fonnyadok)nö- vénytetíí, levéltetű. Aplllogisticus, a, um, (d, tagadás ; (fing, yóg, n., láng) lobellenes , nem- lobos. Aphonia, ae, n., (ti, tagadás ; (pi')vrj, hang, zönge) hangtalan ság. Aphrasia, ae, u., (ti, tagadás ; cood'Qoi, kimondok) némaság ; — voluiitaris, akaratos némaság. Aphrodisia, ae, n., (iíqppo- fiíit], venus) túlságos nemi ösztön. Aphrod isiacus, a, um, a nemi ösztönt ingerlő, aphrodi- siakus; — aphrodisiaca remedia, a nemi ösztönt ingerlő szerek. Aphrodisiasmus, i, h. L. aphrodisia. Aphth a, ae, n., (art rőt, meg- gyullasztom) zsebre. Aphthenseuche, n., szájfájás. Aphthongia, ae, v., (d, tagadás ; (pöóyyog, ov,h., hang, szózat) hebegés, görcsös beszédzavar. Aphthosus, a, um, penész- gombás. Aphyllus, a, um, (ti, tagadás; cpúllov, ov, le., levél) le- veletlen, levéltelen. Apicatus, a, urn, (apex, cis, n., csúcs) csúcsos, hegyes. Apicula, ae, n., csúcsocska. Api in,s, /c.,(C24HoSOi3)petro- selinum sativum Hoffin. s. apium petroselinum L., (umbelliferae) növénytől származó közönbös anyag. Apilepsia, ae, n., (and, tói, tői; l.rjifnc, sok, n., megragadás, elfogás). L. apoplexia. Aphemia. Apiol, s, le., petrezselyemfé- lék magvaiban foglalt ve- gyület. Apis, is, n., méh. Apíum, ii, le., (apex, csúcs, tető) celler. — graveolens , nagy-szagú celler. — petraeum , macedóniai petrezselyem. — petroselinum , petrezse- lyem-celler, közönséges petrezselyem. Aplanaticus a, um, (d, tagadás ; nXaváu), bolyongani, összevisszajárni) a sugarak eltérését javító, egyenesítő, aplanatikus (lencse). Aplanatischer, e, es. L. aplanaticus. Aplasia, ae, n., (ti, hiányzás jele; nXáaaew, képezni) képződéshiány, hiányos képződés. Aplasticus, a, um, (ti ; n hiati oi, alakítom) nem formálható , formálhatlan, idomíthatlan, alakúlhat- lan. Aplestie, u., (d, tagadás; nífinhifu, megtöltöm, jóllakom). L. polyphagia. Apleuria, ae, n, (á ; nXsvQti, de, n., mellhártya) mell- liártya-hiány. Apneumatosis, eos, n., (d, tagadás ; rcvciífia, le., lég, lehelet). L. atelectasia. Apnoe, es, n., (d, tagadás; nvoí], n-, légzés, lélegzet) légzés-szünet, légzésképtelenség, légzőtelietlen- ség, apnoea. Apocapnismus, i, h-, (dno- KunvíCt’i, füstölök; la/uoc, rag) füstölés. Apocatharsis, is, n., (dno, tói; na&cUqo), hasat hajtok) teljes hashajtás, teljes tisztítás. Apocatharticus, a, um, (apocatharsis) erős hashajtó. Apocenosis, is, n., (und, tói; ■/.ivóul, kiürítek) vér vagy más folyadék öregbedett, fokozott kiürülése. Apochoreon,*, le.,(dnoX«iQéo>, kiesek) ürülék, bélsár, vizelet. Apiol. Apochrenima, atis, k., (dno- Xoéfinro/tiai, hányok) köpet, hányadék. Apochrempsis, is, s. eos, n., (apochremma) kráspogás. L. sereatio. Apochylisma, alls, le., (dno- ZvXí'Cüi, nedvet kivonok) kivonat. L. extractum. Apochyma, atis, le., hajószurok , tengeri sóval beivódva. Apoclasma, atis ,1c.,(unoxXdw, letörök). L. apagma. Apocope, es, n., (unoxóniw, lemetszek) lemetszés, csonkítás. Apocrisis, is, n., (dno/.oívoi, elválasztok, elkülönítek) kihajtás, kiürítés. — morbosa, fertőző vagy kóros kigőzölgés. Apocrusticus, a, um, (dno- xnnúoi, visszahajtok; icus, rag) elvezető, visszahajtó, összehúzó. Apocyesis, is, s. eos, n., (dno- xuiui, előrehozok, szülök) szülés, születés. ApodeS, um, h., (d, tagadás ; noug, nőd dg, h., láb) láb- talanok. Apodyterium, ii, le., (dnoSuoi, megfosztok) vetkező-szoba (fürdőkben). Apogaeum, i, le., (and, tói; yrj, föld) földtávol. Apogalactisnius, i, h., (uno- yaXaxiLQo), elválasztok; kJ fio c, rag) elválasztás, gyermek elválasztása. Apogeusis, is, n., (dnoyiuo- utn, keveset érezek) zavart ízlelés, ízlelő zavar. ApogoilUS, a, um, («7to, tói; yívopiau, szilietek) élő magzatnak megfelelő vagy ahhoz tartozó. Apolepsis, is, s. eos, n., (dno. laafidvm, megakadályozok) természetes ürülések visszatartása, elnyomása, megrekedése. Apolexis, is, s. eos, n., (dno- ).i;'ébc) hanyatlás kora, lia- n3ratló-kor. Apolinosis, is, s. eos,11., (dno- hvóo), lennel megkötök) sipolygyógyítás lekötés által. Apolysis, is, s. eos, n., (dno~ Xóoi, elvesztek, szabadi» Apolysis. 31
