Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

A

Apomeli.

Apopsychia.

Apothrausis.

tok) magzat-elliajtás, szii- lep kiliajtása.

Apomeli, itos, le., («710, tói; fi éh, méz) mézes főzet, ecetes méz. L. oxymel.

Aponeurosis, is, n., («tio, tói, tői; vevQov, k., in) izom- bőuye.

Aponos s. aponus, a, um,

(«, tagadás ; nóvog, ov, h., fáradtság, megerőltetés) enyhe, fájdalmatlan.

Apopallesis s. apopallis, is,

n., («710, tói; núXXoi, elvetek) kihajtás, kilökés.

Apophlegmaticus, a, um,

(dno, tói; qpAsyfict, takony, nyálka ; móg, rag) nyálka - elválasztó, tüsz- szentető, szájmosó, toroköblítő.

Apophlegmatismus, i, h.,

(dnmf/.ey/iaTÍ'Cbi, nyálkát ürítek ki) nyalka-kiürítés.

Apophrades, (dnó, tói; qoú- Qu), beszélek ; ilnocfQÚöeg szerencsétlen napok) válságos napok.

Apophtharma, atis, le., (dno- q&sÍQfi, megrontok, elrontok) magzathajtó szer.

Apophthora, ae, n., (dnoqttel- Qfj), megrontok, elrontok) magzathajtás, magzat-el- hajtás.

Apophyas, adis, n., (dnoqúo). sarjat hajtok) viszérág.

Apophyllensäure , n., apo- pliyllensav. C8H7N04.

Apophysis, is, n., («;rocpóo) sarjat hajtok) csont vég (ízületi rész).

Apoplecticus, a, um, (1. apoplexia) gutaütéses, guta- ütésből származó, guta- ütési.

Apoplectischer, e, es. L. apoplecticus ; — Herd, guta- ütési góc ; — Anfall, gutaütéses roham.

Apoplexia, ae,n.,(d7\07ílí]ü(n», vagy -no), elszédülök,egy ütésre liüdötté leszek) gutaütés, szélhüdés; — cutaneus, bőralatti vérkiöm- lés; — haemorrhagica, véres gutaütés; — pulmonaris, tüdőhüdés, tüdőbeli vérömleny.

Apopnixis, is, n., (dnonvíym, megfojtok , megfuladok) fuladás, megfuladás.

Apopsychia, ae, n., {unó, tói; i[w/tj, lélek) tartós áléit- ság. _

Aporetin, s, le., a rheum-fajokban foglalt közönbös anyag.

Aporrhoea, ae, n., (dnoq^éoi, elfotyok) 1. kóros kiürülés ; 2. ragályos, fertőző befolyás.

Aposcemma, atis, le., (dno- (jxrjmot, támaszkodom) áthelyeződés , metastasis, bélürülék.

Aposceparnismus, i, h., (unó, tói, tői; a-/.énag,nog, le., födél, födelék) lebenyes ko- pon37acsontsebzés.

Aposcepsis, is, s. eos, n. L. aposcemma.

Aposchasis, is, n., (dno>xd- ^o>, metélgetek, scarifico) sekély bőrmetszés, metél- getés, köpölyözés, ér metszés, érnyitás, érvágás. Aposchasmus, i, h. L. aposchasis.

Aposia, ae, n., («, tagadás ; nívói, iszom) szomjatlan- ság, szomjhiány, szomjúsághiány.

Apositia, ae, n., (unó, tói; oíto:, étel)undorodás, undor ételtől, evő-undor, ételundor, étundor.

Apositicus, a, um, (apositia) undorító.

Apospasma, atis, le., (dno- (jjTMW, elhúzok) folytonosság megszakítása, szétszakítás egymástól elhúzódó szélekkel (insértéseknél). — Apospasmata, ásváuy- vegyületek, milyen a horganyéig.

Aposphacelisis, is, n., (dno- oquxsXl^oi, üszkösítek, elhalást vagy üszkösödést okozok) üszkösödés szoros bepótyázás után.

Apostasis, is, s. eos, n., (uqí- orrj/u, eltávozom, elutazom) 1. gyógyulás válságos kiürülések útján; 2. tályog, embolikus módon átrakodás útján, vagy gyuladás nélkül fejlődve ; 3. csontdarab külön választása.

Apostaxis, Í3, s. eos, n., (dnó, tói; csepegek) orrvérzés, vércsep égés orrból.)

Apostema, atis, le., (dcpícíTij/iu, távozom) 1. tályog; 2. régebben minden nagyobb daganat valamely folyadék felhalmozódása következtében.

Aposterigma, atis, le., (dno- or^otZo), támogatni) puha fekvőtárgy beteg tagok számára.

Apostrophe , es, n., («7io- (jTOtVfiW, elfordulok) undo- rodás , undor ételektől, ételundor, étundor.

Aposyrma, atis, k.,(dnoauQ\>)) bőrhorzsolás , szakított bőrseb.

Apotheca, ae, n., (dnoií&ijin, lerakni, letenni, eltenni) gyógyszertár, orvos-szertár, patika.

Apothecarius, ii, h., (dnodíj- x'Z, bolt, raktár) gyógyszerész, patikás, patiká- rius.

Apotheke, n., gyógyszertár, gyógytár.

Apothekenlehre, n., gyógy- szerészettan.

— revision,«., gyógyszertár- vizsgálás.

—wesen, s, le., gyógyszerészeti ügy.

Apotheker, s, h., gyógyszerész.

— gehilf, en, h., gyógyszerész-segéd.

Apothema, atis, n., (dnó-, été fia, uiog, le., üledék) be- párolási maradék.

Apotherapeia, ae, n., (dnotks- Qanevb), gyógyítok) 1. gyökeres gyógyítás ; 2. a tornázok kezelése játékaik után.

Apotherapeutica, ae, n., (1.

apotberapeia) tan a gyökeres gyógyításról, gyógy- tan, gyógyítás-tan, orvoslástan.

Apotherapia, ae, n. L. apotherapeia.

Apothesis, is, s. eos, n., (dno- visszahelyezek) ficam visszahelyezése.

Apothlimma, atis, le., (dno- OXißio, sajtolom) kisajtolt növénynedv alja , kisajtolt növénynedv.

Apothrausis, is, s. eos, n., (dno&QOtvoi, zúzom, töröm)

1. csonttöredék eltávolí32