Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)

A

Adosculatio, onis, n., (ad, felé; osculo, csókolok) ivarszervek külső érint­kezése (mint némely ma­daraknál és halaknál). Adpendix. L. appendix. Adraganthina, ae, n. L. ce- rasin. Adrobolon s. adrobolum, i, le., {ddqdg, nagy ; (no/.og, tömeg) bdellium. Adsamar, (arab szó) húgy. Adulteratio, onis, n., (adul­tero. fertőztetek, hami­sítok) fertőztetés, hami­sítás. Adultus, a, um, (adolesco, növök; ad altum, ma­gasra) felnőtt, megnőtt. Adulterinus, a, um, hamis, korcs. Adustio, onis, n., (aduro, megégetek, megpörkölök) megégetés, égetés. Adustus, a, um, megégetett. Adventitia, ae, n., (membra­na) járulékos (edény, mi­rigyest») burok. — capillaris, járulékos haj­száledény-burok. — der Nervenfaser, járulé­kos idegburok. Adversifolius, a, um, (adver­sus, ellentett; folium, ii, le., levél) átellenes-levelű. Adynamia, ae, n., (a, taga­dás; övra/ng, hatalom) erőtlenség, gyengeség. Adynamicus. a, urn, (adyna­mia ; -icus, rag) erőtlen, gyenge. Adynamum, i, le., {dövnxpog, erőtlen, erőhiányos) vizes bor (mint orvosság). Aedoeitis, idis, n., {irldoia, nemzőszervek ; -itis, rag) nemzőszervek gyuladása. Aedoeodynia, ae, n., (aidnict, nemzőszervek; dővvi], fáj­dalom) nemzőszervek fáj­dalma, fájdalom a nemző­szervekben. Aedoeographia, ae, n., {al­öoict, nemzőszervek ; yc>á- qpw, írok) nemzőszervek leírása. Aedoeologia, ae, n., (aídoia, nemzőszervek; idyog, be­széd) a nemzőszervek szer­kezet- és működéstana. Aedoeopsia, ae, n., (aiSoia, öipig, tins, n , nézés-látás) L, aedoeoscopia, Adosculatio. Aedoeopsophia, ae, k, (aí­öoin, nemzőszervek ; ipo- (ffoi, zajt vagy zörejt csi­nálok) a méliből vagy a női ln'igycsövön keresztül kijövő levegő által oko­zott zörej. Aedoeoscopia, ae, n., {alSoia, a/.onno, tekintek) a nem­zőrészek vizsgálata. Aedoeotomia, ae, n., {nldoia ; nemzőszervek; répvo), metszek) nemzőszervek boneztana. Aedopsophia. L. aedoeopso­phia. Aegagropilus, i, h., {a'íyay- poc, vad kecske; nlXog, szőr, szőrgomoly) bezoáv. Aeger, ra, rum, {deoyog, nem dolgozó ; d, tagadás ; ig­yon, munka) beteg. Aegilops, opis, ??., («<£, kecs­ke, o»i//, szem) könj'töm- lő felett levő tályog. Aegis, idis, n., (cuyíg, íöog, n., kecskebőr) fehéres át­látszatlan szaruhomály. Aegophonia, ae, n., («it, kecske ; (futrrj, hang) me- kegő zörej, mekegés. Aegoprosopon, («it, kecske; ngómonor, arcz) szemvíz. Aegrinon s. aegrinum, i, le., («Iyeigog, nyárfa) kenőcs nyárfaterméssel. Aegyptiacus, a, um. L. ae- gyptius. — Aegyptiacum unguentum, egyptomi ke­nőcs. L. Aegyption. Aegyptius, a, um, (Aiyvmiog, Egyptom) egyptomi. -— Aegyptia ulcera, torok­fekélyek, fekélyek a man- dolákon és a torokban. — Aegyptius pessus, l. egyp­tomi méhtartó ; 2. egyp­tomi kenőcs méhkúpok alakjában. Aegyption s. aegyptium, U, le., {Aiyvmiog, Egyptom) fűszeres, olajos kenőcs, egyszerű egyptomi kenőcs, mendesium. Aeipathía, ae, n., {nnná- &iia ; del, mindig ; uá- dog, betegség) megrög­zött vagy régi betegség. Aéithales, (dei&cdrjg, örök­zöld ; del, mindig ; ■&<*/Üm, zöld vagyok, zöldülök) kő­rózsa, sempervivum tecto­rum. Aedoeopsophia. Aéizoon, {del, mindig ■ t,oiog, élő). L. aéithales. Aeon, onis, h., {alom; del, mindig; div, létező) az ember életkora, élet, ge­ri nezvelő. Aeonesis, is, n.-, {diórijoig ; mordot, megfecskendezek) az egész test megfecsken- dése, mégmosása, Aeora, ae, n., (aliogém, levegő­ben emelkedem) hintázás. Aepfelsäure, n., almasav. C,08H6. Aequalis, is, e, (aequo, egyen­lővé teszek, egyenlítek) egyenlő. Aequator, oris, h.., (aequo) egyenlítő. — bulbi , szemteke egyen­lítője. Aeque, (aequus, egyenlő, egyenes, igazságos) igaz­ságosan, egyenlőn. Aequilibrium, ii, le., (aequus, a, um, egyenlő; libro, megmérem) egyensúly. Aequinoctialis, is, e, (aequi­noctium) napéjegyeni. Aequinoctium, ii, le., (aequus, egyenlő ; nox , északa) napnak és éjjelnek egyen­lősége, napéjegyen. Aequivalvis, is, e, (aequus, egyenlő ; valvae , ajtó­szárnyak) egyenlő-válvá- nyú, egyenlő szárnyú. Aér, eris, h., {átjo") levegő, körlevegő; — fixus, szén­sav. Aératus, a, um. (aér) 1. szel­lőzött ; 2. borkősavval te­lített (folyadék). Aéreus, a, um, (aér) levegő­höz tartozó, levegőbeli, szellős. — Aérea radix, levegős gyökér. — Aere­um acidum, szénsav. — Aéreae plantae, levegős növények. Aérhaematoxia, ae, n., {dtjg, e oog, h., vagy n. ; a ipa, arog, le.., vér ; ió$or, ov, h., íjj, méreg) a légnek bele- j utasa a vérkeringésbe. Aériferus, a, um, (aér, leve­gő ; fero, hozok, viszek) léghozó, légvivő, légveze­tő, levegőt hozó. Aerificatio, onis, n., (aér, le­vegő ; facio, csinálok) gázzá vagy léggé átvál-- toztatás, gázosítás. Aerificatio. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom