Balogh Kálmán: Orvosi Műszótár (Budapest, 1883)
A
Aeriformis. Aes. Aether chloricus. Aeriformis, is, e, (aer, levegő ; forma, alak) gázalakú, légszerű, levegőszerű. Aérodynamica, ae, n., (aer ; 8 urasig, hatalom, erő) tan a levegőről és a levegőmozgásról) levegőmoz- gástan, aerodynamika. Aerodynamicus,a,?<m, (aero- dyn amica) a levegőnek mozgató erejéhez tartozó, aerodynamikus. Aerolites, is, s. ae, h., (aer; Alito.', kő) levegőbeli vagy égheli kő, meteorkő. Aérolith, li. L. aerolites. Aérologia, ae, n., (aer; Aó- yog, beszéd) levegőtan, tan a levegő természetéről és tulajdonságairól. Aerometer, s, h. L. aerome- trum. Aérometria, ae, n., (aer; fit- rqém, mérek) levegő-természettan, levegő természettana. Aérometrum, i, le., (aer, fisToov, mérték) légmérő, légsűrűségmérő, aerometer. Aerophobia, ae, n., (aer, levegő ; cfößog, félelem) légiszony, iszonyodás a levegőtől vagy léghuzamtól. Aérophytum , i, k., (d?jq ; qpvTOi', óit, le., növény) levegőben élő növény. Aéroscop. s, k., (átjQ, levegő ; axonem, megvizsgálom, kémlelem) légköri port gyűjtő készülék, porgyűjtő. Aerostatica, ae, n., (aer; ara- Tixt], súlyok tana vágj7 tudománya; 'iartj/H, állok) nyugvó levegő természettana, aerostatika. Aél'OStaticus, a, um, (aerostatica) nyugvó levegőhöz tartozó, aerostatikus. Aérostatio, onis, n., (aer ; sto, állok) felszállás, lebegés. Aél'OSUS, a, um, (aes ; -osus, rag) érczes, rezes, érezvagy réztartalmú. Aeruca, ae, n., rézrozsda, aerugo. Aeruginosus, a, um, (aerugo, rézrozsda; -osus,rag) rézrozsdás, rézzöld. Aerumna, ae, n., (ouqw, megtámadok ; aíqofiav, horgas teherhordó bot) leve- rettség, ellankadás, el- bágyadás. Aes, aeris, k., (aiico, hangzók) érc, réz, sárgaréz. — UStum, izzított réz, (kénnel , konyhasóval, meg timsóval). Aeschos, (aloXog) idomta- lanság. Aeschromythesis, is, n., (aiaZqog, alap; /.iv&og, beszéd) buja félrebeszélés (különösen gyermekágyi dühödtségben). Aescigenin, (CioH2<>07) aes- citlus liippocastanum növénytől (hippocastaneae). Aescinsäure,(Co4H4oOj2) aes- cinsav, aesculiis hippo- castaneum L., növénytől (hippocastaneae). Aescioxalsäure, (C7H604 + H20) aescioxalsav, előáll aesculetinből kalilúg behatása folytán. Aescorcein, (C9H7N05) létrejön aesculetinből ammo- niak-gőzök behatása foly- tán. Aescorcin, (C9H80í) a na- trium-amalgamnak szénsavas légkörben aescu- letinre hatása folytán támad. Aesculetin, (CBHfi04) aescu- lin bomlás terménye. Aesculetinsäure, ?i.,(C9H1207) aesculetinsav, az aescule- tinnek baryt-vizzel főzésekor keletkezik. Aesculin, (C3oH3íO,9) az aesculus hippocastanum növénytől (hippocastaneae) származó közömbös anyag. Aesecavum. L. aes. Aestas, atis, u., (aestus, rek- kenő hőség) nyár, forró évszak, perzselő időjárás. Aestates, (aestas) szeplő, napégetés, nap által égetett foltok. Aesthesioneurose, n., (aía- ftqirig, sóig, n., érzés ; vsuqor, ov, k., ideg, in) érzési idegbántalom, ér- zési baj, aesthesioneurosis. — articulare, ízületi érzési idegbántalom. — cutane , bőrbeli érzési bántalom. — musculare, izombeli érzési bántalom. Aesthesioneurose, ossäre, csontbeli érzési bántalom. — viscerale, zsigerbeli érzési bántalom. Aesthesis, eos, n., (aia&ijoac; ala&ávo/Mxe, érzek) érzék, érzéklő képesség. Aesthesodicus, a, um, (aía- •ífqüuc, érzés’; ódó.', n., út) érzési ingervezető. Aesthetica, ae, n., (alo&áro- [uu, érzek, ítélek, megértek) 1. széptan, szépé- szet; 2. érzéktan, érzéstan. Aestheticus, a, um, (aesthetica ; -icus, rag) széptani, érzéktani, érzéstani. Aestheterium, U, k., (aio&ávofiai, érzek) érző-központ, érzéklés központja, sensorium. Aestivalis, is, e, (aestas) nyári. Aestivatio, onis, n., (aestivo, nyaralok) 1. nyaralás ; 2. virágrétegzet, bimbó- rétegesség, virágbimbó rétegessége, bimbóborulék. Aestuarium, ii, k., (aestus) meleg légfürdő. Aestus, us, h., (uro, égetek ; ustus) melegség, hőség. — volaticus, mulékony hő, elröppenő meleg. Aetas, atis, n., (aevum, kor, életkor ; aevitas) életkor, kor. — crepita, hajlott kor, Vén kor. — virilis, férfikor. Aethales. L. aeithales. Aethan, s., k., (aethyle) aethan, aethylköneny, aethylhydrür, dimethyl, monomethylmetlian. C2H6Aether, eris, h, (ou&rjq, levegő) égény , szeszgyökök élege, aethylégény, (C2H6)o.O ; könnyen illő folyadék, leb. — anaestheticus, érzéstelenítő , fájdalmatlanító égény, kivált C2HC15, v. C6H3Cl3 -f- C2H2C14. — bichloricus. L. aether chloratus. — chloratus, nehéz sósav- égény. — chloricus. L. aether chloratus. 12