Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Molnár Ferenc: Cavitás-alakítás aranybetétekhez
Dr Molnár László folt opacitas — a rágófelületen gyakran jelzi a szuvasodást, ilyenkor kell beavatkoznunk. A szükséges instrumentarium a következő: Fémcsíkok a szeparálás megkezdéséhez (Horico csíkok = Sepa- nerstreifen) Fémkorongok, csiszoló (Horico)-korongok három nagyságban, papírkorongok harom-négy nagyságban, háromféle: finom, közép és durva szemcsézettséggel. Négyféle nagyságban csiszoló-vulcarbo korongok. Szükséges továbbá: mandrellek, 2—3 könyökdarab, 1 szélesfejű kontrakönyökdarab kövekhez, 1 kisfejű finom fúráshoz és korongokhoz. Egyenes kézldarab és hajlított kézidarab (Smith’s Universal Grinding attachement 3., 4. ábra). Szükséges továbbá: fissura és inlay - fúrók, szereit kövek, Crvstolon 41—42 sz. csúcsok különösen alkalmasak az occlusalis felületen a zománcszélek lecsiszolásához A slice-preparáció javallt minden approximalis és approximo-occlusalis kavitásánál, amikor fémbetétet akarunk készíteni. Elvben azonban alkalmazható te.jes vagy háromnegyedkoronáknál, hídhorgonyok- nak felhasználandó különleges preparációknál stb. A leíráshoz válasszuk pl. egy felső molarisfog approximalis kavi- tását, ahol a zománc a rágófelszínen még ép. A legelső feltétel: a szomszédos fogat ne sértsük meg, mert a legkisebb karcolás helyén is keletkezhet később szuvasodás. Horicocsíkkal, amely csak a preparálandó fog felé csiszol, utat teremtünk a két fog között. Ezután már sikerül egyik oldalt csiszoló fémkoronggal a fogak közé hatolni és a slice-ot kiképezni. Fém- (Horico) koronggal óvatosan kell bánnunk, különösen veszélyes lehet a lágyrészek, nyelv, ajak vagy pofa sérülése. Fémkorongot csak akkor használhatunk nyugodtan, ha már helyet teremtettünk a fogak között számára. A slice kiképzése a kavitásalakitás legfontosabb része és ettől függ jórészben a betét sikere. Yulkarbó korong használatát a slice készítéséhez többen ellenzik, főleg azért, mert a féloldalt csiszoló korong is —- az élével — megsértheti a szomszédos fogat. Semmiesetre se használjuk a vulkarbó korongokat az első szeparáláshoz, ami a szomszédos fog approximalis felületének biztosan sérülését okozza. A slice korrekt kiképzése tulajdonképpen abból áll, hogy a fog oldalán a kontúrt levágjuk és az approximalis felületet laposra vagy kissé konkavra alakítjuk. A metszésnek (= slice)kifejezett határral kell bírni, gingivali- san, másrészt buccalisan és lingvalisan az extension for prevention elvének is eleget kell tenni. A kavitás cervicalis szélénél lépcső kiképzése a metszés által nem ajánlatos, A metszés síkja rendszerint nem párhuzamos a fog tengelyével, h£tne azzal kisfokú szöget alkot (a slice síkja a fog közepe felé hajlik occlusalis irányban), ami a lenyomatvételt és a betét behelyezését egyaránt megkönnyíti. A metszés kiképzésével a felületesen mésztelenedett zomancrétegeket nagy kiterjedésben eltávolítjuk, anélkül, hogy a fogban — az értékes, pótolhatatlan dentinállományban — ejtenénk mély sebet. Egy felső molarisfog approximalis kavitását véve sz'emügyre, a rágófelszínen fehéres, meszes foltot (tejszerű elszíneződést) látunk, a caries a zománcot occlusal felé még nem törte át. A szuvasodás közvetlenül az érintkező pont alatt kezdődött kb. 2 mm-nyire az íny széle fölött, zománchasábok már kiestek és a zománc-dentin határon szélesen szétterülve, a folyamat a dentinben halad előre. Ez az idő300
