Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Bonyhárd Béla: Részleges prothézisek lemezének megkisebbítése és billenésgátlás
Részleges prothezisek lemezének megkisebbítése és billenésgátlás minden olyan protézis, amely a rágónyomást a nyálkahártyára juttatja, a használat folyamán sülyed és így a foghoz fekvő lemezszél az ínyszélt a fogon mechanikusan is mélyebbre szorítja és ezzel közvetve a csontos alveolus szélének sorvadását is okozza. Ezek a hátrányok annyira nagy jelentőségűek, hogy teljesen indokolttá teszik azon törekvést, amely a lemez megkissebbitését célozza, mindaddig a határig, míg az különösebb károsítás nélkül lehetséges. Lemezt azonban csak az összes individuális körülmények gondos vizsgálata alapján s azok figyelembe vétele után szabad megkisebbíteni. A nagy terjedelmű lemez a már fentebb említett ártalmakat rejti magában, azonban még ennél is sokkal ártalmasabb lehet a helytelenül megkisebbített lemez. A döntő lökést a lemezek megkisebbítésére az alátámasztott protézisek bevezetése adta meg, mert az alátámasztással csökken a nyálkahártyára jutó rágónyomás és így a lemez ennek arányában nyilvánvalóan megkisebbíthető anélkül, hogy a nyálkahártya felületének egységére jutó nyomás növekednék. Később azután a lemezek megkiseb- bítését az alá nem támasztott lemezekre is kiterjesztették. Ennek lehetőségét bizonyítja az a körülmény, hogy az alsó lemezek általában mindig kisebbek, mint a felsők, anélkül, hogy a szájpadlemez hiánya lényegesebb hátrányokkal járna, kivéve azokat az eseteket., ahol különösen fontos a tapadás kihasználása, A felső lemezek tehát feltétlenül megkisebbíthetők az alsók terjedelmére, hacsak a pótlandó fogak nagy száma — vagy egyéb okok — az eihorgonyzásban a tapadó felszín növelését kívánatossá nem teszik. A tapasztalat mutatta, hogy még az alsó lemezek is sok esetben károsodás nélkül megkisebbíthetők. Annak ellenére, hogy a lemezek megkisebbítésének általános bevezetése a modern protétika vívmányai közé tartozik, egyáltalán nem új dolog. Fleischer már 1881-ben közöl ilyen protéziseket (Gefensterte Gaumenplatten. Correspondenzblatt für Zahnärzte, 1881. S. 207.). A megkisebbített lemeznek a következő követelményeknek kell megfelelnie: 1. a fogak körüli ínyszél szabaduljon fel a lemezszél nyomósa alól; 2. a protézis szilárdsága a lemez megkisebbítése ellenére is kielégítő legyen. 3. A protézis stabilitását biztosítsa; 4. a nyálkahártya felületének egységére eső nyomás ne legyen túlságosan nagy, vagyis a nyálkahártyán nyugvó lemez nagysága arányos maradjon a nyálkahártyára jutó rágónyomás nagyságával; 5. a megmaradó lemezrészek lehetőleg ne zavarják a protézis viselőjét, A lemez megkisebbítése két különböző elv alapján történhetik: I. a lemezből mintegy kifejtjük a vázat, amelynek bordái az igénybevétel irányába esnek, tehát a nyálkahártyán nyugvó lemezt kengyelekkel helyettesítjük. A lemezek mea'kisebpiiésé.iek ez a módja tulajdonképpen a skelettálús, noha ezt az elnevezést talán nem egészen helyesen a lemez megkisebbítésének többi módjaira is szekták alkalmazni. II. a nyálkahártyán nyugvó lemez elvileg megmarad, de bizonyos irányban vagy irányokban megkisebbedik. Ennek egyik alakja, midőn 289
