Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)

Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata

Dr. Salamon Henrik A történelmi hűség alapján állván, az események vázolásánál, nem hallgathatom el, hogy történt kísérlet e kinevezés megakadá­lyozására: nem sikerült. Az igazságos ügy győzedelmeskedett, a főméltósá,gú Kormányzó Űr 1921 november 1-i kéziratával Szabó Józsefet kinevezte a stomatologia nyilvános rendes tanárává és a stomatologiai klinika igazgatójává. A konszolidáció ebben az időben már lendületesen előrehaladt az országban — előrehaladt ugyanígy a klinikán is. Aki nem volt odavaló úgy az orvosi, mint a segéd-, sőt a szolgaszemélyzet közül, az vagy elment magától, vagy menesztetett; a rend, a nyugalom, a fegyelem, a tekintélytisztelet ismét úrrá lett, a rendszeres munkál­kodásra pedig maga a klinika főnöke adta meg a példát, aki reggel­től estig a klinikán dolgozott. Árkövy 1908-ban a tudomány akkori viszonyainak megfelelőleg modernül és tökéletesen rendezte be és szerelte föl a klinikát. De azóta nagy idő telt el és főleg a háború szűkös fejlesztési lehetőségei és különösen az azt követő forradalmi és kommunista gazdálkodás rombolásai a stomatologiai klinikát is súlyosan megviselték. De a tudomány is fejlődött és bővült azóta anélkül, hogy a klinika a vázolt körülmények között azt szervezésében, berendezésében követni tudta volna. Az új igazgató és professzor, miután megbízható orvosi és segédszemélyzettel vette magát körül, most már nagy hévvel hozzá­látott a klinikának minden tekintetben való modernizálásához. Erélyének sikerült is a fakultás és a kultuszminisztérium megértő támogatásával a klinika működési és nevelési lehetőségeit kibővíteni. Az eddigi hármas tagoltságot —- konzervatív, sebészeti, technikai osztály —- kibővítette modernizált röntgenlaboratóriummal, tudomá­nyos laboratóriumokkal (histologia, bakteriológia, serologia), ortho­dontia! osztállyal. A régi törzsosztályokat is felszerelésben megújí­totta, kibővítette és bölcs előrelátással a megnövekedett kutatási, kezelési és tanítási lehetőségekhez képest nevel magának megfelelő gárdát is; joggal mondható tehát, hogy az egykor híres Árkövy-iskola helyébe kitenyésztette a Szabó-iskolát, mely úgy nemzeti, mint nemzetközi viszonylatban amannak méltó utódja. Klinikai igazgatá­sának és tanári működésének 12-ik évében egy minden tekintetben ismét a kutatás, tanítás és nevelés legmagasabb színvonalán álló klinika élén áll és segédkezik neki egy címzetes rendkívüli tanár és öt docens, akiknek akadémiai karrierjét ő alapozta meg, továbbá egy adjunktus, megfelelő számú tanársegéd és gyakornok. A klinika szelleme híven visszatükröződik irodalmi működésé­ben, melynek részletezése, valamint a klinikára vonatkozó minden egyéb pontos statisztikai kimutatása a függelékben található — én e helyütt csak megemlítem, hogy a professzor „Gyakorlati Fogászat“ című tankönyvét, melyet még "docens korában írt és adott ki egy kötetben, két kötetre bővítette 2-ik és 3-ik kiadásában, megfelelően a megbővült szaktudomány tartalmának. E könyv irodalmi értéke mellett szól, hogy eddig olasz és spanyol nyelvre fordították le. A do­censi kar kebeléből is kikerültek a szükségletnek megfelelő tan­könyvek, azonkívül az ő tolláikból, valamint a profeszor vezetése és irányítása mellett az asszistens, sőt gyakornoki kar keze alól is 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom