Balogh Károly dr. (szerk.): A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Stomatologiai Klinikájának emlékkönyve 1908-1933 (Budapest, 1933)
Dr. Salamon Henrik: A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata
A stomatológiai klinika negyedszázados történetének vázlata számos jeles dolgozat magyar, német,francia,olasz, angol nyelven, melyek a budapesti egyetemi stomatologiai klinika hírét öregbítették külföldön. A külföldi tudományos körökkel való relációkat Árkövy ab ovo az ő hatalmas és szuggesztív egyéniségével kiterjedt módon és szerencsésen megalapozta. Sajnos a világháború ezt a nagy szellemi müvet teljesen szétrombolta. Szabó ebben a tekintetben is a háború befejezése után szerencsés kézzel összebogozta a szétszakadt szálakat, sőt újakat is szőtt különösen Franciaország, Belgium és Olaszország felé és az utóbbival stomatologiai viszonylatban is igen meleg barátság támadt, mely a magánérintkezésen túl erőteljes irodalmi és szakmapolitikai kapcsolatokhoz vezetett és külsőleg abban is doku- mentálódik, hogy a két ország szakemberei tudományos kongresszusaikat kölcsönösen és tömegesen látogatják. A külföldi megbecsülés egyik legszebb jele, hogy az Association Stomatologique Internationale, vagyis az egyetlen és igen tekintélyes nemzetközi stomatologiai szövetség, melynek vezetése 1907-iki alakulása óta (az alapítók között volt Árkövy is) mindig francia kézben volt, 1931 óta a magyarságra bízatott, amennyiben elnökévé egyhangúlag és lelkesedéssel Szabó professzor választatott, főtitkárává pedig Sturm József, akkoriban a Magyar Fogorvosok Országos Egyesületének elnöke. A megtiszteltetés és szakmabeli megbecsülés legékesebben szóló bizonyítéka pedig az, hogy az e Szövetség által rendezett első nemzetközi stomatologiai kongresszus Budapesten tartatott meg 1931 szeptember havában és e kongresszus teljes tudományos és erkölcsi sikerét a hazai és külföldi összes mértékadó — hivatalos és nem hivatalos — tényezői egyhangúlag elismerték. A magyar stomatologia második nyilvános rendes professzora, Szabó József az orvosi fakultáson belül is kiváló pozíciót vívott ki magának aránylag igen rövid idő alatt: csakhamar az ú. n. klinikai bizottság elnöke lett, ami igen felelősségteljes állás, majd kari jegyző, az 1931/32-ik tanévben pedig a fakultás dékánjává választotta, mely díszes állást két éven keresztül töltötte be tanártársainak bizalmától és szeretetétől övezve. Összegezve mindeme adatokat és látva azt, hogy Szabó töretlen erővel és nemes ambícióval tovább dolgozik a magyar orvosi tudomány és a klinika fejlesztésén, bizantinizmus nélkül mondható, hogy amit Árkövy József kezdeményezett és dicsőségesen kiépített, az utódjában nem epigon-kézre került, hanem kongeniális férfiúéba, aki Isten segítségével a művet őrzi, fejleszti és egy elkövetkezendő negyedszázadra máris biztosította, a prosperálás útjait. Résumé: L’histoire de la Clinique Stomatologique de l’Université de Budapest pendant les années 1908—1933. 27
