Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - II. Herpes és hasonló betegségek
Részletes rész 4 3 Stöhr zosternek gyerekekre való oltásakor helyi reactiot nem kaptak és szerintük zosterrel oltott gyerekek tynsos varicellát kaphatnak. Ők azt sem tudták megállapítani, hogy zoster-reconvalescens savó vari- cellával szemben védelmet nyújtana. Az unitáriusokkal szemben a dualisták állanak, akik szerint a zostert és varicellát két külön virus okozza. Rivers és Eldridge New York statisztikai adataiból megállapították, hogy a varicella tíz év alatt, zoster ez idő felett fordul elő. Szerintük a zoster és varicella évszakonkinti variatioi nem haladnak párhuzamosan. Ugyanily con- clusiohoz jutott Glaubersohn és Melnik. Rivers szerint a Cercopithecus sabeus és Cercopithecus lalandi varicellavirussal szemben fogékony, a beoltott majom heréjében magonbelüli sejtzárlatok találhatók. Varicella- reconvalescens serum e sejtzárlatok kifejlődését megelőzi, viszont zoster- reconvalescens savó nem. Rivers és Eldridge conclusioja, hogy a varicella és herpes zoster vírusa az esetek többségében nem azonos. A varicella ra- gályozóképessége nagy, zosteré kicsi. Cantor szerint a Christmas Island-on bárányhimlő az utolsó húsz év alatt nem volt, de övsömör sűrűn előfordult. Barabás azt észlelte, hogy egy 2 éves gyermek bárányhimlővel, s azután 8 hónappal később övsömörrel betegedett meg. Másik esetében iy2 éves gyereknél övsömört követte a bárányhimlő. Robertson, Wilson és Mit ebener-Little azt találták, hogy egy gyerek 6 hét alatt \Taricellát és zostert állott ki. Sicard és Paraf szerint két gyermek, akik varicellás fertőzésnek voltak kitéve, zoster-reconvalescens savó adagolása után a varicellát mégis megkapták. Mindezek a dualisták érvei az unitáriusok ellen. Az elmondottak alapján még ma sem tisztázott, hogy a zoster- esetek milyen részére vonatkozik a varicellával való azonosság. I odalom. Barabás: Jahrb. f. Kinderh. 1923, 100, 331. — Bókay: Jahrb. f. Kinderh. 1924, 105, 8. — Cantor: Brit. Med. Journ. 1921, 508. — Cole and Kuttner: Journ. Exp. Med. 1925, 42, 799. — van Uriel: Münch, med. Woclienschr. 1927, 74, 1541. — Glauberson und Melnik: Hermát. Wochenschr. 1929, 89, 1301. — Guszinan: Derm. Wochenschr. 1924, 79, 779. — de Lange: Kiin. Wochenschr. 1923, 2, 879. — Lauda und Luger: Erg. Inn. Med. Kinderh. 1926, 30, 377. — Lauda und Silberstein: Kiin. Wochenschr. 1925, 4, 1871. — Lauda und Stöhr: Monatsschr. Kinderh. 1926, 34, 97. — Lipschütz und Kundratitz: Wien. kiin. Wochenschr. 1925, 38, 499. — Netter et Urbain: Presse Méd. 1926, 34, 102. — Rivers and Eldridge: Journ. Exp. Med. 1929, 49, 899. — Rivers and Eldridge: Journ. Exp. Med. 1929, 49, 907. — Robertson, Wilson and Mitchener-Little: Brit. Med. Journ. 1926, 697. — Sicard et Paraf: Bull, et Mém. Soc. Méd. Höp. Paris 1925, 49, 301. 5. Aphthoid Pospischill. Pospischill aphthoidnak nevezett egy, az arc, száj- és gégenyálka- hártyán, valamint a \Taginán előforduló elváltozást. Landsteiner az aphthoid anyagot házinyulak conjunctívájára és szájnyálkahártyájára oltotta, amire genyes conjunctivitis keletkezett és a száj nyálkahártyáján aphthoid. Feyrter kimutatta, hogy aphthoid anyaggal corneat oltva, az epithelben magonbelüli oxyphil testek jelennek meg, amelyek a herpes-testekhez hasonlítanak. Feyrter szerint stomatitis aphthosa vírusa immunologiailag az aphthoiddal azonosnak bizonyult, de aphthoiddal oltott házinyúl-cornea nem immnnis herpes ellen. Irodalom. Feyrter: Wien. kiin. Woclienschr. 1927, 40, 58. — Pospischill: Über die Klinik und Epid. der Pertussis 1921.
