Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - II. Herpes és hasonló betegségek
u Részletes rész 6. Kanyaró. (Morbilli, Masern, measles, rougeole, morbillo, rosolia.) A világ minden részén előforduló gyermekkori fertőző betegség. Explosioszerűen kezdődő járványokban lép fel, amelyek 3—4 évenkint megismétlődnek. Városokban a betegség endemiás. A fertőzésre való bajiam 2—6 évig a legnagyobb. Ennek oka, hogy a gyermekkorban kiállott megbetegedés miatt a felnőttek immunisak. Ha gyermekkorban az egyén kanyarón nem ment át, felnőtt korban is fogékony a megbetegedéssel szemben. Ismeretes, hogy a Faroé-szigetek 1846-ig kanyarótól mentesek voltak. 1846-ban behurcolták a kanyarót és 7782 lakosból 6000 betegedett meg. Hasonló volt a Fiji-szigeteken az 1875-i kanyaró- járvány, amikor is 150.000 lakosból 40.000 balt meg 4 hónap alatt. A megbetegedés átlag 9—10 napi lappangással kezdődik. Ezután a 3—5 napig tartó stádium prodromorum, vagy stadium catarrhale következik, amidőn kötőhártya-, orr- és garathurut észlelhető. A stadium prodromorum első napján mérsékelt láz lép fel, amely a bőrkiütés megjelenéséig fokozatosan emelkedik. A hurutos szak végén a pofanyálkahártyán gombostűfejnyi, fehér, kiemelkedő központtal bíró, szabálytalan szélű, vörös foltok keletkeznek, a Koplik-foltok, s a garatíven enanthema. Az enanthemás szak után a kiütés az arcon, a száj körül, majd a törzs, felső és alsó végtagokon jelenik meg. A kiütés lencse-fillérnyi foltokból áll, maculo-papulosus, súlyos esetekben vérzéses (fekete kanyaró). A bőrkiütés 4—5 napig tart. A hőmérséklet a bőrkiütés tetőfokán a legnagyobb. Kiütés idején leukopenia észlelhető. A kiütés elhalványulásával a láz kb. a 7—9. napon kritikusan leesik profus izzadással. A hámlás korpádzó. Atypikus alak a morbilli sine morbillis. Szövődményként gyakoriak a légzőszervek bántalmai, mint laryngitis, bronchitis és bronchopneumonia. Tuberculoticus gyerekeknél a kanyaró a gümős folyamatot activálja. Stomatitis aphthosa, diphtheria, középfülgyulladás, bélhurut, noma lehet még complicatio. Vör- heny, diphtheria, szamárköhögés, varicella és parotitis a morbillivel vegyes fertőzésként is előfordulhat. Magángyakorlatban 2—3% mortalitas van, kórházban 7—9%. Lehetnek a kanyarónak idegrendszeri com- plicatioi is. Barlow 1886-ban szövődményként disseminált myelitist írt le. Hasonló eseteket Lucas, Neal és Appelbaum, Blasi, Ford, Walthard, Greenfild észleltek. Wohl will szerint az ilyen idegrendszeri megbetegedésre szövettanilag az idegszövet szétesése jellemző az erek és pia környékén. A kép a himlőoltást követő idegrendszeri szövődményekéhez hasonló. Természetes fertőzés a légutak nyálkahártyáján át történik. A beteg már a stadium prodromorumban fertőző, a beteget a betegség kitörésétől számított 2 hétig kell izolálni. Reconvalescens virus-gazdák, úgy látszik, nincsenek. Más személyek közvetíthetik a fertőzést. Home 1758-ban mutatta ki, hogy a vér átoltásával gyerekek fer- tőzhetők. Ezt 1842-ben Katona is bebizonyította. 1905-ben Hektoen kanyarós beteg vérét 2 medikusra subcutan oltotta és így kísérletileg állított elő kanyarót. Anderson és Goldberger 1911-ben kimutatták, hogy vér és orr-garatüri váladékkal az emberi kanyaró főleg macacus rhesusra átoltható. 3—21 napi incubatio után a majom lázas betegsége keletkezik, amelynek tartama 4—5 nap és maculo-papulosus kiütéssel jár, amit hámlás követ. Az oltott majmok 50%-a betegszik meg. Egy
