Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—I 51 f— az előállítandó zsigerek, erek s idegek geometrikus helye- zetben tininek elő, holott kurtatba jutnának (mert hátra felé vonulnak) , ha az összes szervezet állana előttünk geometricus helyeztetésben. g) Kurtatban rajzolandó végre minden egyes csont, továbbá a zsigerek és a véredényeknek görbületei. Örök hálával tartozunk az elfelejthetlen és megbecsülhetlen Albinusnak, ki azon eszmét léptette életbe, hogy a bonctani tárgyakat először egymagukban, aztán összeköttetésben (t. i. szomszéd részeikkel való összeköttetésben), mint mondá in syntaxi kell előállítani, ezen becsteljes adatot az utókor kellőleg éppen úgy nem méltányolja, mint azon remek eszmét, hogy egy ideális organism üst, de mely persze a legtökélye- sebb reálisnak felel meg, kell alapul construálni, és erre meg ebbe akár a leiró, akár pedig' a tájbonctani képleteket bele illeszteni. 7) Kategória a szín. A művészeti ábrákban a szín fő, de tudományosakban csak alárendelt kellék, kivevén növények és állatok, különösen pedig a rovarok előállításánál. A bonctanban a szín főleg az edények jellegzésére, s ekkor is conventio útján alkalmaztatik, nevezetesen a piros szín a piros vért tartalmazó edények színezésére, a kék a fekete vért rejtő edények kifestésére s a kénsárga szín a nyirkedények bélyegzésére , mig az idegek fehéren hagyatnak. Pirosra festetnek tehát az összes üterek, továbbá a négy tü- dővisszér, meg a köldökvisszér. Kékre az összes visszerek színeztetnek, továbbá a t ü d ü t é r meg a két köldökütér. Az izmokat s a zsigereket ritkán festik ki, mert roppantul megdrágul ezen csinosítás által a munka kiállítása, noha legújabb időben a chromotypia, vagyis a színes nyomat nemcsak szépet, de a szabad kézzeli festéshez képest elég ócsót is képes napfényre hozni. Harmadik szakasz. Azon ösvényekről, melyeken eldődeink a bonctani rajzok ügyében elindultak, s melyen a jelenkor halad. Mint a történelemből tudjuk, a szobrászat és festészet, mely a görögök klassikus időszakában ákméját érte el, a római birodalom hanyatlásával sírba szállott. Bizantiumban pislogott ugyan némi csekély parázs, melyet német honba is el-elfujt a szél, de az el
