Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

hamvadt művészetnek phönixe csak olaszhonban bírt feltámadni és a XV. században oly erőre növekedni, melylyel a rá következett századok (még a XIX-iket is hozzá véve) újból nem dicsekedhetnek.

1) Midőn halhatlan Huny ad y Jánosunk Vajda-Hunyad vára fölépült 1452-ben: akkor született a híres Leonardo da Vinci elfelejthetlen festész, Arno völgyének Vinci nevű helységében; ez Della Torre nevű orvos számára dolgozott ki fametszetü bonc- ábrákat, melyek tizszerte kisebbek voltak a természetinél. Az ábrák a csont- és izomtanra vonatkoznak s igy inkább festészek és szobrászok számára készültek, mint orvosokéra: (i*1518).

2) Ismét egy világhírű olasz festész, szobrász és épitész, t. i. a Caprezében 1474-ben született Mich aél e Angelo Buonazotti (vulgo Mikáel’ Andzselo) az, ki a bonctan szolgájává tévé a festészetet. Önmaga 12 évig űzvén mellékesen a bonctant, jeles ábrákat metszett fára, melyek kilencszer kisebbek a természetinél. (-J-15Ö3).

3) Magnus Hundt, ki Magdeburgban született, 1449 lipcsei tanár volt, és igen értésünkre adja a természetinél 15-ször kisebb otromba fametszetü badar ábráival, mily fogalommal bírtak akkor a német orvosok, kik t. i. nem emberek, hanem oktalan állatok boncolgatásából vetettek az emberi zsigerek küle- mére, melyek többnyire a nyúl vagy macska, vagy a patkány bel- részeinek utánzásai. (fi 519).

4) Laurentius Phrysen vagy Frisius metzi orvos, kitol ily című munkát bírunk: Spiegel der Arzny, dergleichen vormals nie von keinem Doctor tütsch u s- gangen ist stb. Strassburg 1518. Durva ábrái szintén azt tanúsítják, hogy állatok belein tanulhatta az emberi zsigertant.

5) Charles Etienne párizsi orvos, és egyszersmind (mint édes apja) nyomdász, 1564. ily munkát adott ki: De dissectione partium corporis stb.; fametszetü ábrái 10-szer kisebbek a természetinél, de inkább ékesek, mint tanulságosak, mert a zsigerek ellen nála is a régi panasz.

6) André V e s a 1 tüntette először híven elé az emberi zsi- gereket. Ve sál, ki Brüsselben született 1514-ben, mint V-ik Károly háziorvosa kivívta magának Romában az engedélyt az emberi test fölbonthatására, előtte t.i. az orvosok Galénoszt követvén az oktalan állatok boncolására szorultak, s mint képzelhetni, a legfonákabb bonctani fogalmakkal birtak. Vesal nemcsak hogy valóságos reformátora volt az emberi bonctannak, de fametszetü illustratióit a világhírű Tiziano Vecelli (vulgo Titzián) által készíttette,

52