Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—§ 37 §—Miután a képet csak rajzhoz értő ember bírja felfogni, és kellőleg megbecsülni: elkerülhetlen szükségesnek tartom, bogy mit a rajzról orvosi és természetvizsgálói tekintetben érdekesnek vélek, azon kedves feleimmel, kik t. i. a rajz iránt ellenszenvvel nem viseltetnek, de a rajz felfogásában talán kevesbbé jártasak, megismertessem, vajha jól megértetném, s vajha missiomra áldás háramlanék! Szerény közleményemet négy szakaszra osztom, az első szakasz a rajznak hasznáról szóland, különös tekintettel az orvosra, a második a rajzban keresendő és megfigyelendő kategóriákról , a harmadik azon ösvényről, melyen elődeink az orvosi rajzok dolgában elindultak, a negyedik azon törvényeket indítványozná, melyeket a bonctani és természetrajzi rajzolatok elkészítésénél a tudomány s a művészet mai állásánál fogva megfigyelni célszerű lenne. Első szakasz. Mennyire szükséges a rajz az orvosnak! A bonctannak nem fő célja az ügyes boncolás, hanem a boncolás által elérhető előállítása a test egyes részeinek, s miután a test részeit azon ókból állítjuk bontogatás útján elő, hogy azoknak formáját, idomát ismerjük meg: nem csuda, hogy újabb időben a bonctannak uj nevet adtak, s ez igy hangzik: a szerves testnek (például az emberinek) idomtana (Formenlehre). A test részeinek idomát nem elegendő csupán előállítani, szükséges azt le is Írni, hogy feledésbe ne menjen a vívmány; de kiki tudja, hogy az emberi értelem azon sajátsággal bir, miszerint rövidebb idő alatt fogja föl a leírandó idomot, ha azt rajzban is látja, mintha azt csupán szavak festik le, s ez az oka, hogy a XV. század közepe óta rajzokkal istápolták magyarázataikat a boncolok, miről alább bővebben, — ez továbbá az oka, hogy 15—20 év óta nemcsak tudományos, de még mulattató értekezletek is illustratiókkal (rajzzal) láttatnak el, mire valósággal az ösztön vezérli az embert; látjuk t. i. hogy még oly egyén is, ki éppen nem tud rajzolni, ha egyébbel nem, hát botja végével, ha nem papiron, tehát a puha földön ró néhány húzást.
