Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

—I 27 £—

A tüdütérnek jobb ága IV. ábra FA 4>2—5 cm. hosszú, közvetlen a fiiggérív alatt, közvetlen a bal pitvar boltozatán és közvetlen a lehágó üres visszér mögött fekszik, a tüdőkapuban (ezen jobb ág) egy felső s egy alsó ágra oszlik, az alsó a jobb oldali felső t.üdővisszér (IV. ábra 4) fölött jut a tüdőbe, mely a középső és az alsó karélyba oszlik el, mig a felső a felső karély- ban ágazik szét.

A tüdütérnek bal ága IV. ábra FB csupán SV2 cm. hosszú, balra hátra és kissé lefelé iparkodik a bal hörgnek előtte és kissé fölötte, hogy a bal tüdőbejusson, hol két ágra szakad, a felső és az alsó karély számára.

Újszülöttnél három egyenlő vastagságú ágra oszlik a tüdütér, az ágak mintegy 3 mm. (erős hollótollnyi) vastagok, a középső ág a függér ívébe szolgál és Botalliféle üteres vezetéknek mondatik, mely még a 4—8 első hétig átjárható ; a fólser- dültnél is meg van maradványa, mely egy mintegy 3 mm. vastag és 1 vagy 2 cm. hosszú, de noha a könyvekben úgy áll: mégsem mindig görgeteg szálagszerü tömeg, mely a tüdütér elágazása tövétől a függér ív homorulatához igyekszik, s ennek azon tájára, mely a fölülről eredő bal kulcsalatti ütér tövének felel meg.

IV. és IX. ábra: A*

3) Atüdövisszerek (III. és IV. ábra 3, 3“', 4, 4:>).

A bal pitvarnak hátsó fölületén látni a négy tüdővisszeret, melyek a tüdőkből üteres vért szállítanak a szívbe.

Van a III. és IV. ábra szerint egy jobb oldali felső 4, és egy alsó 4*, továbbá egy bal oldali felső 3, és egy alsó 3* tüdővisszér.

13. §. 4) A lehágó ürös visszér, a névtelen visszerek és a pá'

r a 11 a n v i s s z é r.

1) A lehágó vagyis felső ürös vissz ér, I. és II. ábra L, L, rendes állapotban 4—6 cm. hosszú, és mintegy 1 % cm. széles.

Eredete: a jobb oldali első bordaporcnak közepe 2 cm.-nyi- re a középhossztol (szélességét beleszámítván).

Vége: a második bordaköznek közepe tája 2Z2 cm.-nyire a középhossztol.

Alsó fele mögött a jobb hörg q* s a tüdütér jobb ága FA rejlik, valamint azt a rajz mutatja.

A lehágó ürös visszér aláfelé kissé megszélesbül s kissé hátrafelé húzódik, mellső fala rövidebb mint a hátsó, mert mellső fala a jobb pitvar boltozatának középpontjával, hátsó fala pedig eme boltozatnak lehajló részletével olvad egybe.

A lehágó ürös visszérnek kissé hátragörbülő tengelye a föl