Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
hágó ürös visszér tengelyével jő össze, de nem függőlegesen, hanem tompa szögletben. Miből ered tulajdonképp a lehágó ürös visszér? A jobb és bal névtelen visszerek összeolvadásából. 2) A névtelen visszerek, éspedig: ajobb oldali névtelen visszér, I ábra P (vena innominata dextra), hol 2, hol 4 cm. hosszú, ha t. i. a lehágó ürös visszér rövidebb, akkor ez hosszabb, s viszont. Fekvése: befelé a névtelen iitérnek felső része U, föl-és jobbfelé pedig a jobb oldali kulcsalatti ütér eredete R található. A jobb névtelen visszér külszéle 2X cm.-re esik a középhossztol. A bal névtelen visszér 1*, U*, Q, melynek a bal oldalról kell a jobbra áttörekedni, rendesen 5 cm. hosszú (Luschka hatnak találja). Eredete: a bal oldali kulcs-szegy-izület (Q), végre ajobb oldali első bordaporcnak közepe táján a szegycsont markolatának jobb széle körül egy jó cm.-re jobbra a középhossztol. A bal névtelen visszér éppen a függérív fölött vonul el, mint azt az U* betű mutatja, és közvetlen a szegycsont alatt lappang. Mögötte van a névtelen ütér eredete U*, a bal közös fejütér: W* és a bal kulcsalatti ütér: R*. Mi födi ujszülöttnél és gyermeknél a bal névtelen visszeret? A kedezmirigy. Miképp és hol erednek a névtelen visszerek? A torkolati visszér (N—N jobboldalt ésN* N* baloldalt) és a kulcs alatti: Z (jobboldalt) Z* (baloldalt) visszérnek összefolyásából , mely a kulcs-szegy-izület táján, majd alább vagy külebb is föltalálható; árasztanak egyébkint egyéb apróbb visszerek is vért a névtelen visszérbe, melyek közül csak az alsó paizsvisszeret (vena thyreoidea ima) említem, mely éppen a középhosszban halad a paizsmirígy aljából a légcsővön 53* le a bal névtelen visszérbe. 14. §. 5) A páratlan visszér (vena azygos). Hol van, hová ömlik és honnan ered a páratlan visszér? A páratlan visszér: a) alulról fut fölfelé a mellkasban IV. ábra: Az a gerincoszlop (a csigolya-testek) jobb oldalán, b) a lehágó ürös érbe ömlik, miután hátulról mellfelé kampósodik, kampója avagy íve a jobb hörgőn nyugszik, s igy az említett lehágó ürös visszérbei nyílása a 2-ik bordaporc —«§ 28 ~
