Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

59

251. Mily nők hüvely - nyákhártyáját lepik meg a

zsebrék?

Gümőkórosokét, nevezetesen a halál előtti na- pókban.

5. A nyelv bajai.

252. Mily bajok érdekesek a nyelven?

1) a lob Cglossitis')·,

2) a fekélyek.

253. Mi okoz főleg lobot a nyelven ?

1) a higanynak kül- vagy belhasználata;

2) a sértések, melyek p. o. hegyes fog vagy halszálka által hozatnak elő ;

3) rágó savnak elnyelése.

254. Menynyire dagadhat a lobos nyelv?

Anynyira, hogy a szájban meg nem fér, hanem előlóg, úgy hogy a fölső fogak felé emelkedik fölülről, s az alsó fogakba mintegy belenyomódik alulról; a szájból kilógó nyelv kiszárad.

* 255. Mily fekélyek fordulnak a nyelven elő ?

1) a bujasenyvesek;

2) a rákosak, melyek kezdetben a bujaseny- vesekhez igen hasonlók;

3) a zsebrék.

6. A torok és a garatnak bajai.

256. Mely bajok érdekesek a torok- és garatban ?

1) a hurutos lob (közönséges torokfájás);

2) a zsebrék;

3) a tályogok, főleg a mondolákon ;

4) a hártyás lob (angina diphtheritica);