Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

60

5) a terimbeles lob, rágósav elnyelése után;

6) a másodlagos tágulat, mely az elsődleges bárzsing-szükület fölött szokott halkkal kifejlődni, minek példáját főleg akkor látjuk, midőn a bár- zsingban szűkülettel gyógyul a rágó-sav okozta terimbeles lob;

7) a bujasenyves —,

8) (ritkán) a rákos fekélyek;

9) a visszértágulati csomók;

10) a sülyös véraláfutások; — mindezen hajak bonctani kórjelei az eddig mondottakból ismeretesek.

7. A paizsmirigy bajai.

257. Mely bajak nevezetesek gyakorlati szempontból a paizsmirigyen ?

1) a lob (mi igen ritka);

2) a túltengés;

3) az enyves beszürődés;

4) a gamóc (echinococcus).

258. Melyek a paizsmirigy-lobnak bonctani jelei'?

Mint minden mirigyben, úgy a paizsmirigyben is több apró tályogot képez a lob, mely tályogok idővel összefolyhatnak, s akár fél ökölnyi dagot képezhetnek.

259. Mily káros következése lehet a paizsmirigy - tályognak ?

1) a megfúlás, a gőg- és a légcsőre okozott nyomás miatt;

2) a gőgporcok elsorvadása (részletes fölszi- vódása).