Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai
55 224. Mily állapotban találtatik' az agy a gümö körött? Fehér puhulást állapotban. 225. Gyakori-e a gümö az agyban ? Fölötte ritka. 226. Honnan terjedhet másodlagosan a gümö az agyra ? A sziklacsonton át a belső halljáratból. 227. Mily alakban fordul a rák az agyban elő? Mint göröncsös és olykor elágazó gumó, melynek állama és színe csak kevéssé szokott az agyétól elütni. A rák környékén szinte elpuhul az agy, mint a gümö környékén. 228. Gyakori-e a rák az agyban ? Fölötte ritka. 4. A szájüreg bajai. 229. Mely bajak érdekesek gyakorlati tekintetben a szájüregben ? 1) a lobok; 2) a rák; 3) a nedves fene vagy vízi rák (noma). 230. Hányféle lob fordul mindennemű nyákhártyán és így a szájüregin is elő ? 1) a hurutos (catarrhalis); 2) a gyíkos vagy krupos (croupös) ; 3) a hártyás (dvphtheriticus); 4) a terimbeles (parenchymatosus). 231. Hányféle a hurutos lob? Kétféle: heveny és idült. 232. Mik a heveny hurutos lob bonctani jelei ? Duzzadtsága és pirossága a nyákhártyának,
