Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

56

nagy mennyiségű , zavaros, híg, szürkés folyadék (elválasztmány), mely a lob nagyobb fokánál tökéletes geny külemü.

233. Mit mutat a górcső ezen heveny-huruti elválaszt- mányban ?

Sok savóban úszó, sok belbámi sejtet (melyek t. i. ezen kór alatt buján teremnek), és csekély számú genysejtet, kivevén ha nagyfokú a hurutos lob; mert ekkor a genytestek avagy genysejtek száma is igen szapora, és az elválasztmány szabad szemmel is tekintve egészen geny és pedig sűrű geny külem- mel bír.

234. Mik az idült hurutos lob bonctani jelei?

Megkérgesedése a megvastagodott nyákhártyának , haragospiros vagy palaszürke (ha t. i. igen régi) szín, továbbá vagy igen sürü, genyes elválasztmány, vagy híg tojásfehérhez hasonló (üveg- szerü) váladék.

235. Hol látni többi között tanulságos példáját a heveny és idült hurutnak ?

A náthánál, a kankónál s a fehér folyásnál.

236. Mik a gyikos lob ( i nf l a mm a ti o c r o u- p o s a vagy cruposa) bonctani jelei ?

1) duzzadtsága és

2) pirossága a nyákhártyának; továbbá

3) sürü geny vagy genynyel vegyült álhártya- szerü lerakodmány, mely a kóros nyákhártyáról levonható.

237. Hol látni példáját a gyikos lobnak ?

Az úgynevezett angina membranacea-ban = torokgyíkban, mely alkalommal a gyermekek (rit