Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)
Tizenharmadik czikkely. Az catholica religióról
méltán proscribáltattak volna, mégis micsoda igazsággal lehetett elvenni az Báthori István jószágát, az mely örököse volt, és tulajdon csak iskolára s az ifjak tanítására adta, aztot mondom, elvenni az iskolától. De azt bizony csak elvévék, és az más vallásn urak egymás között az tulajdon Báthori jószágot feloszták — bár csak az vérnek adták volna vissza — és így mind az academiánknak, mind az iskolánknak, mind az Gergely pápa semináriu- mának nyaka szakada. Avval meg nem elégedének, hanem Kolosváratt minden templo- mainkot elvévék, az piaczi templom tornáczában egynéhány papunkot meg- ölék, úgy egy jesuvitát az Farkas-utczai templomban, az többit esszevagdalák, végtire az papjainkot Kolos-Monostorra csapák; mint menjenek bé csak Kolos- várrá, és ott csak micsodás exercitinmok légyen, arról artieulust írának az Approbátában, minden fundátiónkot az iskolától elvevék, megtilták hogy rheto- ricánál tovább az catholicusok ne tanítsanak, catholicus, se ur, se fő, se nemesember gyermekei külső iskolában tanolni ne menjenek, annál inkább academiákra. Nosza, szegény catholicusok, tanítstok az mint lehet. Kolos-Monostoron tanítának az mint lehete, Várad megvételéig; hogy Váradot megvevé az török, már nem vala bátorságos az töröktől Kolos- Monostorott lenni. Bébocsáták ugyan az catholicus pátereket Kolosvár városában, de micsoda Ínség s nyomorúság alatt, majd meghallod. Az nri, fő s nemesség fizetéssel tartotta ételit gyermekinek, és kit convictusban, kit Monostoron az falun, kit az Monostorhoz közelebb hostátban szálláson tartottak; de amaz székely földiről jött szegény deákoknak semmi módjok táplálásokban nem volt, hanem azoknak az páterek mind Monostoron, mind azután hogy Kolosvárban bémentek, egy házat tartottak, azt semináriumnak hítták; azután koldulni mentenek az catholicus urakhoz, fő emberekhez és nemességhez, az kitől mint tölt ki, mind búzát, mind pénzt úgy adtanak Isten neviben s úgy éltének az szegény deákok s az nagy sonyoru kenyéren úgy tanoltanak. Es attól fogva hogy az fenneb leírt fundátiónkot elvették, mind addig úgy volt, valameddig én Kolosváratt hét esztendeig iskolában jártam és ott tanoltam; mikor az kolosvári iskolából kijöttem, és Nagy-Szombatban mentem tanolni, akkor is úgy hadtam el az 1693 esztendőben. Mert mind addig az míg én Kolozsváratt tanoltam, még templomunk sem volt ben Kolosvár városában; az hol most az convictus temploma vagyon, ott vala egy ház, az is csak köz rend ház vala, abban volt az szent mise; de abban igen kevés ember fért, hanem az szegény catholicusok, ki az ház hijjára ment és az fej it ott ledugta s úgy hallgatta az isteni szolgálatot, némelyek az kapu boltozatja alatt voltának, azoknak ott székek volt, némelyiket némelykor az nap sütötte, némelykor az esső verte az udvaron. Hanem egyszer az urak Kolosvárrá gyűlvén, az páterek comoediát csináltanak, és annak irigyi[vei]