Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)
Tizenharmadik czikkely. Az catholica religióról
vei hogy az theátrumot oda csinálják, csináltanak egy színt zsendely alá az udvaron, köriiskörül az kert mellyéke mellé penig árnyékocskákot csináltanak. Hogy az comoediának vége lett, az kik máshuvá el nem fértenek, azon szín és árnyékocskák alá állottának az szegény catholieusok, úgy nem sütötte az nap, és nem verte az esső őket. De én magam értem, hogy azt is le akarták rontani az más valláson valók, de mivel Isten kegyelmessé- géből már Bécs alatt megverték vala az törököt, nem épen annyira mernek vala az catholieusok ellen bátorkodni. Az míg én Kolosváratt voltam mint tanoló, mind úgy volt; az praedicatio volt az mint az misemondó ház grádicsán felmentenek, az grádicstornácz végihez egy padot tettenek, s az volt az praedicáló szék, hogy mind ben az házban, mind az híjuban, mind az kapu alatt, mind az udvaron az praedicatiót meghallhassák. Harang sem vala egy is, hanem két jókora csengettyű, az kikkel iskolákban csengettenek, misére, vecsernyére is azokkal harangoztanak, nem is volt szabad az hol kálvinisták voltának, az míg az kálvinisták elébb nem harangoztanak, addig harangozni. Az szent misemondó háznak az piacz felől való résziben volt két bolt két felől, az Torda-utcza felől való boltot tartották segrestyének; az Farkas-utcza felől való boltban tartották az egyetmást, mert az kolos- monostori templom egyetmását is ott tartották. Az kőfal felé azon háznak volt keresztül egy bolt, azt chórusnak tartották, az orgona ott volt s ott énekeltenek az deákok, körös-körül székek voltának, azokban ültének az mesterek, uríiak és az nemesség fiai, az több résziben az több szegény deák- ság hallgatta az szent misét és praedicátiót. Annak az végiben volt egy más bolt, keresztül az is, abban az iskolához való egyetmásokot tartották, azon túl volt egy jókora bolt, azt convictusnak hítták, abban tanoltanak, hálta- nak privatim az urfiak, fő és nemesemberek gyermekei. Az előtt volt egy kis tornácz, azon ki az utczára egy ajtó, de azt mindenkor zárva tartották. Azon kivűl volt egy igen kicsiny bolt, abban lakott az mester, azki az grammaticát, syntaxist tanította, és ugyanaz viselt gondot az urfiakra, fő és nemesember gyermekeire, mert az, az ki az kis iskolát tanította, az convic- tusban hált. Azon túl volt egy bolt, az melyben az iskolák könyveit s némely egyetmásit tartották. Azon kivűl volt egy ház, abban lakott az az mester, az ki az rhetoricát és poesist tanította; annak háza előtt volt egy kis fedeletlen utcza; azon túl az város kőfala felé volt faragott fábul elécsinált fedeletlen kert, az mely elkertelte az convictus udvarát az seminárium udvarától; azon kis ajtó volt lakaton, az kin az rhétorok mestere által járhasson az deákokhoz. Akkor penig nem hítták az mestereket úgy hogy: rhétorok mestere, syntaxisták mestere, principisták mestere, hanem nagy mester, középső mester, kis mester; s az nagy mester viseli vala gondját az seminarista [deákoknak.]
