Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)
Nyolczadik czikkely. Miképen rakták meg s miképen jártanak az leírt kocsikon, hintókon az régi magyarok
Az mely fő ember penig hintával és egy társzekérrel járt vagy kocsival, már annak az hintájában táltartó ritka volt, úgy az hintó derekában elől hátúi apró láda; hanem az mely egyetmást és tálat az egyes hintón járó az leírt helyekben rakatott, azokot itt az társzekérre vagy konyhakocsira rakták; az * bakot sem rakták itt olyan bővön meg, hanem az bakon csak az leírt ládák voltának, ben penig az hintóbán az ülésben az párnazsákok; az frajok mégis ha az első ülésben el nem fértenek, mindenkor az ablakokban ültének. Kétfelé eresztős hintája az köz és alábbvaló fő rend embernek ritka volt, mert azt tartották, hogy az olyan hintó csak az urakot és nagy fő rend embereket illeti; sőt ha az apróbb rend fő embereknek csak kétfelé eresztős hintája lett volna, megnevették volna véle, mint az kit nem illetne. Az felejtár mellett való ló rendszerént ménló volt, gyakrabban az kése-fás is; akkor volt az fő rendeknek mulatságok, mikor azok nyerítettek s visítottak, sőt némelykor mikor városban bémentenek, valami ismeretlen oláh jobbágyoknak parancsolatjok volt, hogy az hintó mellett kanczán hol elé- menjenek, hol hátra maradjanak, hogy az kanczára az ménlovak nyerítsenek, visítsanak. Az mely úrnak, fő rendnek két hintája volt, az kétfelé eresztős az úré volt, az orsós az asszonyé; mikor együtt mentenek valahová, az két* felé-eresztősben az úr ment s az asszony s az gyermekei, az orsósban az öreg asszony az frajokkal. Ezen hintáknak, az mint mind az hintó fedele drágább bőrből, mind az bérlése az hintáknak drágább volt mint az közönséges hintóknak, úgy az szőnyegek is drágábbak voltának, az portai vánkosok is ezüst, arany és drága selyemmel kötött volt. Noha az ilyennel legalább csak járt egy konyhakocsi és egy társzekér (mert, az mint feljebb írám, az nagyja az embereknek, mikor egyik jószágából ment az másikban, az társzekereket jó idein elkiildötte): mégis az hintóülésben az párnazsákok voltának, s az bakon az ládák; az bakokat penig kiki tisztességes medvebőrökkel takartatta bé. Az mint feljebb is írám hogy ez az ország olyan emberséges ország vala, hogy ezen egy pénz nélkül által mehettél volna, az urak és fő emberek mindazonáltal magokkal pinczetokokban s nagy ón palaczkokban bort hordoztanak, mivel mindenütt az falukon jó bort nem kaptanak; úgy fejér czipó s gyakran köz czipót is. Mikor penig valamely úr lakadalomban vagy keresztelőben ment, vagy főtisztnek instellálták, vagy akármi pompára ment, akkor az szekeres lovakra az fent leírt szironyos hámokat rakták, drága szőnyegeket és drága portai vánkosokat az hintában, az hintó után aranyas szerszámban öltözött paripát, az kin aranyos hegyes tőrön kívül aranyas buzogány is volt; ott az nyeregben kápa volt; az hintó előtt penig hol hat, hol nyolcz, ezüst aranyas szerszámban s némelykor köves, gyöngyös szerszámban öltözött úri lovakot vezettenek török boncsosokon; ott kengyel s minden ezüst volt. Az lovak, az mint oda fel írám, tollasok voltának s bokré[tások,]
