Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
IV. Vegyes bántalmak
138 esetből meghalt 20 = 23,53%; 1869-től pedig 1873/4. végéig 37 kőzuzott közül meghalt 3 = 8,n% *) A kőzuzást rendesen kanalas műszerrel végezzük, melylyel egyszersmind minden ülés alkalmával tetemes mennyiségű törmelék hozatik ki, sőt egy esetben — a 6. sz. alatti — az egész kő a kanalas műszerrel távolít- tatott el egy ülésben. Csak ritkábban s oly esetben használjuk az ablakos, erősb szerkezetű műszert, hol a kő nagysága vagy keménysége — mely utóbbi nézetünk szerint most már, midőn oly tökéletes műszerekkel rendelkezünk, mint pl. a Weiss műszerész által készítettek, a kőzuzást ellen nem javalhatja — erre kényszerít. **) Ily esetben is a kő eldarabolása után, a kisebb darabokat kanalas műszerrel zúzzuk. A húgycsőbe beékelődött törmelékdarabok eltávolítására jobb eszközt, mint a Weiss- féle kis kanalas kőzúzó, melylyel a kődarabokat a húgycsőben szoktuk elzuzni, alig képzelhetünk. Hunter s másoknak e czélra szerkesztett eszközei, e műszer mellett csak játékszerré törpülnek. A kőzuzási ülések közti szünet tartama mindig a művi beavatkozás által létrehozott hólyagizgatottság gyorsabb vagy lassúbb megszűnte által határoztatik meg, s talán e rendszabály szem előtt tartásának köszönhetjük részben azt, hogy a zúzások után oly ritkán lépnek fel betegeinknél lázak és veseizgatottsági tünetek. Ebben leli magyarázatát az is, hogy betegeink a kőzuzások bevégeztéig s illetőleg gyó* A fennebb említett halálozási eset ázsiai liányszékelés következtében, ide természetesen nincs beszámítva, mivel ott nem a kőzuzás műtété volt a halába befolyással. ** E munka befejezte után akadtunk egy oly kemény kőre, mely a WEiss-féle műszerekkel nem volt szétzúzható, csak úgy, hogy a csavar hatását kalapácsütésekkel fokoztuk.
