Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Závodszky Levente: Kossuth és Szemere a honvédelmi bizottmány megalakításáról
364 ZÁVODSZKY LEVENTE. Közlekedés : Beöthy. Kereskedés : Pulszky. Cultus : 1. Horvát Mihály. 2. Teleki Domokos. Küliigy : Perényi. Szemere Kossuth nov. 20-ki levelére még aznap válaszolt.1 Félreértett szavait magyarázza. Hiszen ő nem vádolta Kossuthot hatalomvággyal, csak a hazát félti s ismételten «bajnak» mondja, hogy a haza sorsa annyira csak az ő lábain áll. Szavai értelmét bővebben is megmagyarázza. «Te fejedelmi helyzetben vagy. Köszönd meg, a ki ellenkezőt mond, mint a mi tetszik. Tudod jobban, mint én, hogy arra kell támaszkodni, a mi ellenáll, nem a mi enged. Embert nem hiszek csalhatatlannak. Tehát téged sem. Gyengéid vannak, mint mindennek, p. o. nem bírsz emberismerettel, mely helyzetedben kétszer nehéz tulajdon, mert mások leírása után is kell indulnod. Mint minden magasb szellem, elragadtatol, — ilyennél szükséges az ellenállogatás. Nem hatalomvágyról szóltam, hanem a hatalmat sokaltam egy kézben, mivel ekképen sok hibáz- hatásnak láttalak kitéve. Vagy mondassék ki a dictatura név szerint is. Nem félek ettől sem, a respublicától sem, a legerélyesebb rendszabályoktól sem.--------— csak a trónüresség nyilvánítása v olna nagy játék rögtön». «Tehát a hatalom egyoldalúsága ellen volt kifogásom, a súly- egyenzés ellen, nem a személyek maguk, hanem azok elhelyezése ellen». A személyekre tett korábbi észrevételeit megismétli Szemere. Nyáryt óhajtja ismét a belügy élére, ha ez osztozni akar a felelősségben. Bár Kossuth válasza után már értesült arról, hogy Nyáry és Pázmándy visszautasította a felajánlott belügyi tárcát s csak azután került tervbe Madarász, — mégsem nyugszik bele. Madarásznak sokallja a belügyet és személyi sérelemnek tekinti a belügyi tárcára való jelöltségét. Kossuth az igazságügyet ajánlotta fel neki s mégis azt fejtegeti, hogy a belügyet ki vegye át ő utána. Ö, aki folytatólag lép be a kormányba s ha átadja tárcáját, önönmagát ítéli el, hogy alkalmatlan korábbi minisztériuma vezetésére. 1 Buda 1848. nov. 20. — Fogalmazvány. U. o.
