Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
AZ ARANYBULLA TÁRSADALMA. 97 janak tizedeket lovainknak, s a serviensek népei ne tartozzanak tizedeiket a királyi birtokokra szállítani» (21). Az 1231. évi revízió itt megint jogfenntartással él : «A huszadikon kívül, melyet a királyok régtől fogva bírnak, tizedeket nem követelünk — mondja a király — mert az terhére van a népnek» (29). Az eredeti aranybullában is a király lovainak járó tizedek nem egyebek, mint minden huszadik tized, mint régi illeték a dézsmaszedés katonai fedezetéért. Lehet, hogy e húszadhoz még más kisebb függelékek is járultak. Az aranybulla revíziója már csak e jelentéktelen függelékekről mond le, de fönntartja a huszadot, minden huszadik dézsmakepét s ezzel lerontja az eredeti aranybulla megfelelő szabadságát. Hogy az aranybullával a serviensek — bizonyára tiszti osztályuk, a várjobbágyok is — szabad birtokosok akartak lenni, azt legjobban kifejezi ez a cikkely : «Ha valamelyik serviens fiú nélkül hal meg, birtokának negyedrészét leánya kapja meg, a többiről tetszése szerint rendelkezzék ; ha a haláltól megelőzve nem tudott rendelkezni, közelebbi rokonai nyerjék el (a többit) s ha semmi nemzetsége sincs, a király fogja megkapni» (4). E cikkely Szent István II. 5., 35. törvényével egyezően a szabad birtokosok természetes jogát, a szabad rendelkező jogot alkalmazta a serviensekre. Csaknem szóról-szóra megújította az 1231. évi revízió. Ellenben hűbéri, katonai jellegű megszorítást tüntet föl az 1267. évi revízió, mert ez a szabad rendelkezést csak a vásárolt birtokra ismeri el, fiú nemlétében a rokonok öröklését pedig csak hadi érdemért engedi meg jutalomképen, ha t. i. az örökhagyó hadjáraton halt meg (9). IV. Béla és fia István királyoknak ez a közös szabadságlevele tehát hűséges servienseik javára feudá- lisabb volt, mint Kálmán I. 20. és Nagy Lajos 1351. évi törvénye, mely az elsőfokú rokonnak, férfitestvérnek öröklését nem kötötte külön hadi érdemhez. Az 1267. és 1351. évi feudális átalakítás közt még egyszer föléledt a szabad rendelkezés joga 1290- ben (26). A servienseknek katonai (10, 7) és úrbéri szabadságain (3, 15 ; 22, 21 ; 4) kívül voltak még bíráskodást illető szabadságai (5, 1 ; 18, 9). Az aranybulla korától fogva ennek mellőzésével egyeseknek adott serviens-kinevező oklevelek leglényegesebb szabadsága az, hogy a király kiveszi új serviensét a várispán hatósága alól föld7 Fejérpataky-emlékkönyv.
