Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Erdélyi László: Az aranybulla társadalma
ERDÉLYI LÁSZLÓ. Szabad birtokos nem köteles elfogadni a király pénzét külföldi hadjáratra, ellenben a királyi ispán bizonyára nem utasíthatja vissza. Kérdés : szabad birtokosnak tekinthetjük-e a ser- vienst, vagy oly hűbéresfélének, aminő a királyi ispán? Az aranybulla 4-ik cikkelye szabad vagyoni rendelkezést biztosít a ser- viensnek, tehát szabad birtokosként bánik vele. Ebből következnék, hogy a serviens külföldi hadjárati kötelezettsége nem egészen olyan, mint a királyi ispánoké, tehát nem hűbéries, hanem teljesen szabad, mert tőle függ, elfogadja-e a király pénzét, vag}r nem. Bizonyára ez is egyik oka volt annak, hogy II. András negyedév múlva szakított az aranybulla kieszközlőivel s megbánta ezt a szabadságlevelet, mely korábbi szabados vitézeit várföldjeikkel együtt szabad birtokosokká tette. Mikor 1231-ben András király a főpapok közbenjárására megújította az aranybullát, sokban megváltoztatta. A külföldi hadjárati kötelezettség alól most csak a nobilisokat veszi ki, de nem «az ispánokat, zsoldosokat, várj óbágyokát s azokat, kik köteles szolgálatuknál fogva tartoznak és kik nagy birtokokat kaptak adományul» a királytól fi5). A serviensek itt nincsenek megnevezve. A bevezetés világosan szétválasztotta és rangsorba állította a nobilisokat, valamint a jobbágyokat és servienseket ; ugyanott a 8., 9. cikkelyek egybevetése mutatja, hogy a nobilis név bárók helyett is áll. A nobilisok hadmentessége tehát nem a servienseket jelenti. A servienseket vagy a zsoldosok (stipendiarii), vagy azok csoportjában kell keresnünk, kik «ex officio debito tenentur.» Officium debi- tumnak szokták mondani a szabadosok szolgai kötelességét.1 A nobilisok, jobbágyok és serviensek ezen rangsora amellett szól. hogy a j óbágy ok után azokban, «kik köteles szolgálatuknál fogva tartoznak» külföldi hadjáratra kisérni a királyt, a servienseket keressük, akiknek népeit 2 ugyanakkor fölmentik a közmunkák alól : a gyepüvágástól, árokkészítéstől (a várnál) s a királyi kertek, építkezések vagy műhelyek munkáitól (28). Az aranybulla 1 Pannonh. Rendtört. I. 592., 678. 1. ad omnia genera officiorum debent. * A serviens családfők háznépükből, fiaikból vagy öcséikből küldtek egyet Vagy esetleg szolgát a közmunkára. A pannonhalmi lovas.jobbágyok is hordtak szekerükön követ, vályogot vagy téglát a monostorhoz s résztvetteka többi szabadossal együtt a háromnapos szénatakarításban és borszállításban. U. o. 772. 1. Az ilyen szabadosok olykor többen összefogtak, pl. két családfő adott ökröt és szekeret, egy szegényebb harmadik pedig hajtotta a fogatot. U. o. 791. 1. 19. c. 94