Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Pilch Jenő: Az 1813. évi Hermagori ütközet
AZ 1813. ÉVI HERMAGORI ÜTKÖZET. 305 (Barics százados alatt) 1—1 századát, valamint a Frimont-huszá- rok egy szakaszát (Balgha hadnagy). Maga Mumb a főcsapattal az országúton haladt előre,1 még pedig úgy, hogy az elővédet egy század vadász, egy század horvát és 1/2 század székely alkotta.2 A franciák Lassendorf előtt állottak.3 A miéink eleinte tért nyertek, mert a franciákat a helység mögé szorították vissza. Ámde mivel a Pirquet vezette bal oszlopot Piát még nem vette észre, egész erejével a Mumb vezette főoszlopunkra támadt, úgy, hogy egy zászlóalja csatárláncban, kettő pedig tömegbe alakultán rohant előre. Mumb, látva a veszélyt, támadásra utasította a Quosdanovich vezette tartalékot. «Noha a támadást erélyesen végrehajtották, olvassuk Biró vitézségi bizonyítványában, az állásban keményen védekező ellen1 Oesterr. mii. Zeitschr. i. h. Az erők elosztására nézve nagy eltérések vannak a forrásokban. Így Eckhardt hadműveleti naplójában ezt olvassuk : A csapat d. u. 1 órakor két oszlopba sorakozott. Az egyik gyalogságból és egy szárny lovasságból alakultán a főúton Hörmagor ellen nyomult ; csupán tüntetnie kellett (?); míg a másiknak, amely vadász-századokból és egy gyalogos tartalékból állott, az ellenséu jobb oldalába támadva, Hörmagort kellett hatalmába ejtenie. Az 53. gyalogezred története három oszlopot említ, amelynek Hörmagor előtt egyesültek. A F. A. 1813, Hiller 9 — 413. sz. okmány alapján csak két oszlop lehetett, mert ezt olvastam benne : Pirquet 8. vadász-zászlóaljbeli százados, aki a bal oszlopot vezette ... Az 53. gyalogezred történetébe foglaltak önkényesek és tévesek, mert már a terep viszonyai következtében (erősen tagolt magas hegységek) sem haladhatott három oszlop előre lovassággal együtt, hanem csak kettő, még pedig a főcsapat a Gösser ing-Bach jobbpartján az országúton, a másik ellenben a Gössering-Bach balpartján St-Lorenzenen és Jadersdorfon át. Az ezred történetének íróját talán az ejtette tévedésbe, hogy az Oesterr. mii. Zeitschrift-ben az áll, hogy «a baloldali hegyek tetején». Ha Pirquet a hegyek tetején halad előre, elkésett volna a lorenzeni ütközetből és sohasem kerülhetett volna Piát elé Unter-Vellaehnál. A F. A. 1813, Hiller 9 —413. sz. okmányban Pirquet útjánál csak ez olvasható : ... járatlan vidéken át, erdőkön keresztül a hegyek mentén tört előre . . .! A vidék ilyen jellege Pirquet későbbi útján be is következett, amikor Hading után Ober-Vellachba került s amikor, mint ahogy később látni fogjuk, lovas szakaszát visszahagyni volt kénytelen, mert az az áldatlan vidéken nem követhette a gyalogságot. De a későbbi eseményekre vonatkozó okirati adatok is amellett bizonyítanak, hogy csak két oszlopban haladt előre Mumb különítménye. 3 Lásd Biró Vitézségi bizonyítványát. 3 Csakis Eckhardt hadműveleti naplója jelöli meg határozottan az ütközet helyét. A többi forrás csak általánosságban jelöli meg a helyet, pl. : Hermagor előtt jó félórányira, vagy a falu előtt, vagy a Hermagor előtti magaslatokon. Az 53. gyalogezred története pedig azt írja, hogy a franciák makacsul védelmezték Hermagort! T'ejérpataky-em lékkönyv. 20
