Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban

A Belügyminisztérium által 1876. november 14-én láttamozott alapszabály szerint62 „a függetlenségi kör czélja: a szabadság, egyenlőség, testvériség nagy elveinek - melyek egyedül képezhetik a valódi alkotmányos élet alapfeltételeit - társulati eszmecsere útján való fejlesztése és érvényre juttatása a fennálló alkotmányos törvények határain belöl - miveit társalgás és megfelelő olvasmányok által a közértelmiség fejlesztése, a közügyek (országos és helyi) iránti közérdeklődés fenntartása, a nép anyagi és szellemi jólétének előmozdítása.” Nagy Szeder közlése szerint a kör pártpolitikai mozgalmakban is részt vett, pl. 1902-ben Kossuth Ferencet a díszelnökévé választotta. A politikai beállítottság szerinti szerveződést mutatja az is, hogy az 1927-ből ismert vezetőség az asztalostól a birtokosig a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből került ki. Az elnök dr. Babó Imre ügyvéd, a Gazdasági Bank elnöke volt, a jegyző Nagy Czirok István egyetemi hallgató, a pénztárnok Oláh Mihály birtokos, az ellenőr Bus Imre birtokos, a könyvtáros Molnár Antal birtokos és Szalaki K.B. asztalos volt. 1935-ben átalakulás történt, amennyiben július 14-én Halasi Független Kör néven alakult újjá a közösség, s fogadta el alapszabályát, mely azonban minden tekintetben megegyezett a korábbival. Erre azért került sor, mert a Belügyminisztérium alapszabály-ellenes működés miatt feloszlatta a korábbi kört. (Arról nincs információnk, hogy mi volt az ok.)

Egyebekben a kör helyiséget tartott fenn az Eötvös u. 18. szám alatt, benne könyvtárat működtetett, felolvasó üléseket és egyéb rendezvényeket szervezett és újságokat járatott. Mindezzel a történelmi hagyományok és a nemzet nagyjai emlékének ápolását kívánták elérni.

Kiskunhalasi Iparos Ifjúság Önképző Egyesülete

Az iparos fiatalok társasköre 1902- ben alakult, elnöke Nagy Kálmán szabómester volt. Hamarosan Dékáni Árpád támogatását is élvezték, aki az elnöki teendőket is elvállalta. 1903-tól saját tulajdonú székházzal rendelkezett, ahol a társasköri helyiséget is fenntartotta. 1927-ben Zilah János géplakatos volt az egyesület elnöke. 1935- ben új alapszabállyal és névváltozással is jelezve bővítette tevékenységét, amennyiben a kereskedő fiatalokat is bevonta működési körébe: Iparos és Kereskedő Ifjak Egylete lett.63 Ebben .г , , , ■. ír-- ' a i ' » a formában az 1949-es feloszlatásig

15. A Kiskunhalasi Iparos Ifjúság Onkepzo , °

Egyesülete pecsét, 1902. TJM 20049 állt fenn.

374