Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban
16. A Kiskunhalasi Iparos Ifjúsági Önképző Egyesülete vezetősége a 25 éves jubileum alkalmából, 1927. november 20. Kinast János felvétele. TJM 20049 Kiskunhalasi Polgári Olvasókör Az elsők között alakult a városban a kis kaszinónak is nevezett egyesület, melynek tagjai a város iparos és gazda polgárai voltak. 1863. január 10-én alakult meg alapszabályszerűen is, de Nagy Szeder szerint 1838-ra nyúlnak vissza az előzményei.64 A működés korábbi kezdetét feltételezi Nagy Czirok László is, aki megírta az olvasókör történetét.65 Az első elnök Farkas Lajos volt. Az alapítók között ott volt mások mellett Szilády Áron lelkész, Gyárfás István történetíró, földbirtokos, Thuróczy István jegyző, Gaál Gábor kapitány, Varga Nagy István táblabíró, Schön Lipót, Práger Lipót, Hollander Adolf kereskedő, Thorma Ferenc, Babó Sándor, Nagy Czirok Sándor birtokos, a város illusztris személyiségei. A városi tanács 1863. március elsején terjesztette fel az alapszabályt, melyet majd csak 1866-ban hagyott jóvá a királyi kancellária. Az alapszabály szerint a kör fő célja a művelt társalgás, kezdetben más szórakozás nem volt lehetséges, pl. a játékok, a kártya tiltva volt. Fontos volt viszont a könyvtár használata, melyet a felsőbbéves gimnáziumi tanulóknak is megengedtek. A kör tagjai voltak az alapító tagok, akik a tagsági díj mellett a belépéskor egyszer s mindenkorra 3 forintot fizettek, az állandó tagok, akik tagsági díjat fizettek, ezen kívül voltak olvasó tagok, akik a könyvtárat használták csak. Voltak tiszteletbeli tagok is, ami kitüntetést jelentett, s választás útján 375
