Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 15. Bakó Terézia - Bakó Katalin: Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950
mint gyerek virágot kaptam és pénzt. Festett tojás nem igen volt szokásban, csak rendes fehér tojás. A locsolkodókat természetesen megkínálták süteménnyel, innivalóval, s Tóth Abonyi Balázs szerint a sonka jellegzetes húsvéti étel, inkább vacsoraétel, de a locsolkodók megkínálásakor is jelen van, a kolbásszal együtt.74 Pünkösd A Húsvétot követő 50. nap, ez is mozgó ünnep. Ekkor a tavaszi játékok és a mulatságok kerültek előtérbe, ilyenkor választottak pünkösdi királyt és pünkösdi királynét. Habár a feljegyzések nem tartalmaznak Halason is megtalálható, konkrétan Pünkösdhöz kötődő szokást, azért megjegyezzük, hogy Szomjas Schiffert György, a Hej, cserényem előtt című, Kiskunhalas népdalait bemutató könyvében említi: „így Halason 1856 körül élt az a szokás, hogy tavasszal és nyáron vasárnaponként lányok és legények kézzel összefogódzkodtak és a «Szántottam gyöpöt...» népdalra kapusjátékot játszottak. A párok egymás mögött az összefogott kezüket magasba emelve folyósót alkottak és ebben a mindenkori utolsó pár átbújt és első lett. A sor lassan haladt előre.”15 Mivel a Pünkösdhöz szorosan kötődnek a játékok, elképzelhető, hogy ezt, és ehhez hasonlókat szívesen játszottak. Májusfa-állítás Nagy Czirok Lászlónak lehetősége adódott, hogy adatközlői, Darányi István, Orbán Sándor és özv. Kiss Imréné elbeszélése alapján lejegyezhesse a májusfa állításának szokását:76 „A májusfákat május hónapban állítottákfel, vasárnaponként. Az előkészülethez már a reggeli órákban hozza fogtak a lányok, legények, s a májusfák díszítésében jártasabb fiatal vagy öregebb asszonyok is. A májusfák két félék voltak: Egyik felét a célra alkalmasabb köztereken, vagy a sűrűbben betanyásodott pusztarészeken, az előre kiszemelt tanya udvarán, a másik felét meg egy-egy valamelyik legénynek különösen kedves leány ablaka alá, még éjjeli időben és észrevétlenül állították fel, szintén többek segíségével. Egyik-másik legény, ezzel a jövendőbeli feleségének is kiszemelt leányt akarta megtisztelni. Az ilyen májusfa nagy dicsőség volt a leányra. Aki azt kapta, néha csak arról tudta meg, hogy azt kinek köszönheti, hogy az illető legény még azon a napon arra elsétált, de ilyenkor nem köszönt. Volt rá eset, hogy csak később tudódott ki, az ilyen kedveskedő legény személye. Este, már a legény ellátogatott a leányhoz. Az ilyen, személynek szóló májusfákat nem kendőzték fel, hanem a 4-6 m magas májusfa hegyébe, a legény egy jó fogásnyi kerti, vagy mezei virágot és árvalányhaj csomót helyezett. Az oldalára meg végig, apró szegekkel, zöld ágakat szurkált fel, s azok közé szintén valamennyi virágot illesztett, s egy négyzetsuknyi fehér karton papírra ügyesen ráírta, vagy ráíratta: Juliskának vagy Pannikának. 688
