Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 15. Bakó Terézia - Bakó Katalin: Az esztendő szokásai Kiskunhalason 1850-1950
hajában főtt krumpli volt főtt tojással. ” „A hajába főtt krumpli neve tréfásan «kecskehús», «pirtói szármát» volt. ” „ Csonka Mihály szerint az ebéd sok helyen vallás- különbség nélkül meggyleves, rántás nélkül, tejfelben kevés lisztet habartak rá. így lett «böjti leve». A böjt neve: bűt. Ahol gyerekek voltak, bibié, vadkacsa, szarkatojást szedegettek, abból lett a böjti ebéd, de a gyerekek már a szedés után nyersen is megitták. Én magam is varnyú és a szarkatojást. De a veréb tojás is «bejárt.» ”69 Tóth Abonyi Balázs úgy emlékszik vissza, hogy „a reformátusoknál, amikor az első csillag feljött, akkor már lehetett zsírosat enni, de sok nem tartotta a böjtöt. ” Nagypéntekhez is sok hiedelem fűződik. Kiss Mária gyűjtéséből tudjuk: „nagypénteken napfelkelte előtt a házat szótalanban körül kell söpreni, hogy a kígyók, békák a háztól távol maradjanak. ” „Nagypénteken hajnalban szótalanban, ha szomorúfűzfa alatt fésülködünk meg hosszú hajunk lesz. ” „ Ha nagypénteken tyúkot vágunk addig, míg a templomban vannak, eltesszük húsvétra, s megfőzzük, akkor a következő évben a baromfiainkhoz szerencsénk lesz. ”70 Húsvét vasárnapja Jézus feltámadásának ünnepe. A keresztény hagyományok szerint húsvét még a karácsonynál is fontosabb ünnep. Régi húsvétok egyik legszebb eseménye a katolikusok körében az ételszentelés volt. A reggel megszentelt élelmet: sonkát, tojást, kalácsot, bárányt, egyes vidékeken bort vagy pálinkát is, húsvét vasárnap reggelén ételszentelés után fogyasztották el. Itt is jellemző mozzanat: semmit sem szabad kidobni, veszendőbe hagyni - csakúgy, mint a karácsonyi asztalnál. Az ételszentelés motívuma Halason is megtalálható, Gyenizse Lajos mesélte el, hogyan zajlott a sonkaszentelés. „Még a múlt század első felében történt. Amint közeledett a húsvét, ezt megelőzte rendesen a sonkaszentelés. Ez aktusra gyülekeztek is a templomba szenteltetni akarók, és ki-ki vivén magával a szentelendő sonkácskáját.”' Húsvéthétfő A fiatalság viszont a húsvéthétfőt várta a legjobban. Ez a profán ünneplés napja, ekkor rendeztek bálokat, mulatságokat, hajnaltól délelőttig pedig természetesen locsolkodtak. Nagy Czirok László 1938-ban, Molnár Ferenc elbeszélése alapján lejegyezte azt a húsvéti locsolási szokást, amelyet régen tartottak.72 „Az 1880-as években még nagyban járta Halason is a húsvéti locsolkodás. Jaj volt annak a nőnek, akit a locsolkodók szárazon kiszoríthattak, mert a túl búzgó locsolkodók nem elégedtek meg azzal, hogy pár csepp vizet öntsenek a fejére, hanem, ha megfoghatták, oda vonszolták a kúthoz. Ha hatan voltak, 6 vödör vizet lottyantottak a nyakába. A nő ilyenkor kiabált, jajgatott, de a legények a tettet végrehajtották. Nem volt kegyelem. Nagyobb, vagy tartósabb harag nem igen lett belőle, mivel hogy ez volt a szokás. 686
