Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban
17. A Polgári Olvasókör pecsét, 1866. PML IV. 477/27. No. 59. 18. Polgári Olvasókör Kiskaszinó pecsét, 1866. PML IV. 477/27. No. 53. lehetett elnyerni. Pl. a harmincéves jubileum alkalmával Zádor Sándor nyerte el, aki mindvégig hűséges tagja volt a közösségnek. 1897-ben pedig dr. Babó Mihály városi főjegyzőt örökös díszelnökké választották az állandó helyiség megszerzésében végzett munkásságáért.66 Kezdetben különböző bérlemények adtak helyet a közösségnek, 1893-tól azonban önálló székházzal rendelkeztek. Ekkor vásárolták a református egyháztól a telket és a rajta levő épületet, ami hamarosan szűknek bizonyult. Az építkezések a Felső Nádor (Ady E.) utcában több ütemben folytak, 1897-ben, amikor nagytermet építettek, 1905-ben, amikor olvasószobát alakítottak ki, s 1928-ban elkészült a végső formát nyert díszes épület. Ekkor Nagy Szeder István volt a kör elnöke, aki mint építész elkészítette a terveket is.67 Az olvasókörben, ahol a polgári művelődés (olvasás, művelt társalgás, játékok) lehetőségét igyekeztek megteremteni,68 1863-ban rendezték az első bált, melynek bevételét a könyvtár megalapítására használták fel. Az év végére már 130 kötetből állt a gyűjtemény, ami a századfordulóra 1500 kötetre növekedett. A könyvtár mellett az újságok előfizetése is fontos volt, a kor népszerű sajtótermékei mellett a helyi újságokat is rendszeresen előfizették. 1867 után már nemcsak a társalgás és az olvasás, hanem egyéb szórakozás is vonzotta a tagságot. Először a sakk és a dominó, majd később a kártya, a biliárd és a teke is polgárjogot nyert a szórakozási formák között. Ezen kívül gyakran szerveztek társas estélyeket, bálákat, vacsoraesteket. Részt vettek a helyi közélet eseményeiben is, pl. Rákóczi hamvainak hazaszállításakor, vagy a kuruc hősök hamvainak eltemetésének akciójában. Az alapszabály módosítására több alkalommal is sor került, így 1928-ban, 1938-ban és 1943-ban, többnyire a tagdíj újbóli megállapítása volt az ok. A tagok között a halasi polgárság 376
