Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 8. Kosárkó László: Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között
a félegyházi-szanki úton felüli részén a homokon baromjárás volt, de csak az ottani egyes gazdáké járhatta. A járások inkább „Sósút40”-on, sőt (az ettől nyugatra lévő NCzL) tanyasoron is nyugatra voltak a Kötönyi határ felől. E tájon volt az úton felöl Kása Istváné, Szecsődy György, Bíró Áron, Matkó Józsefé (ez prónayfalvai határon.) Beljebb (keletre) a felső csücsökben a Nyagy Ajtaji tanya. A Sósúton keletről Vörös Sándor, Gyenizse tanya, Rokolya Károly, Péter Károly, Modok ifj. János, Czirok tanya a „Vörös kereszt” mellett. Felsőszálláson Szecsődy tanya meg volt, (Sipos főjegyző féle, később Fridrich. Sipos főjegyző - 1848 - ipa volt Hirhager mérnöknek.) Beljebb, hazafelé Túróczy tanya. Több régi tanya errefelé nem, volt az alsószállási Zseni István tanyájáig (most Nagypál Sándoré), a Zseny tanyán felül nem volt. Az ezen aluli tanyasor meg volt, ahogy most is áll. Több parányi tanya, Zseny Sándoré, Vájná Mihályé, Paprika tanyák. (Egyik a feles számadó Bénié.) Utána Papp Richárd (Babó Mihályé lett). Nagy Ferenc tanya a balotai út sarkon (most Bárány Gáboré). Tajóban Fűzik tanya, Borbényi tanya (3), Nagy Faragó Gergő-féle. (A többit nem tudja. Jobbadán katolikus családok NCzL) Ettől nyugatra még gunyhó sem volt a Kőkúti csárdáig.50 (Szegedi útszél, 19 km a várostól délkeletre. NCzL) A szegedi úton keletről Eresztőben a Zseny Móric tanya volt, le a határig. Szentpétery tanya (most Monda Lajosé; 12 Z2 km a várostól a szegedi útszé/ben. NCzL) E mellett 3-4 Kun tanya, Sárosi tanya, két Csikós tanya. Beljebb a Kurka tanya, (most Brecska Mihályé) Ettől felfelé nem volt tanya. Lefelé egy sor tanya volt. Legalul a Török Eleké, Mákos tanya, Gyönge tanya, Zseny József tanya. Balota. Felülről a Liiki Nagy András tanyájáig járás volt, keresztül a Kurka tanyáig. Ettől keletre és lefelé tanyasor volt: Darányi Sándoré, Varga Nagy Istváné, Gyenizse Jánosé s még 5-6 tanya. A kisbalotai sor is meg volt. (Mint előbb láttuk, csak a vázlata. NCzL) Lejebb az ekklézsia (ref.) tanya (a mérgesi oldalon és lent NCzL) is. Kamhel tanya. (Ez most Bánóczkié.) Felsőszálláson a Péter Dénes, azelőtt Péter Zsigmond (volt kunkapitány NCzL) tanya, később Silling tanya. Rákosi Bacsó tanya (később Figura tanya). Göbölyjárás: Búza tanya (a komiszárré, most Farkas Eleké), Budai tanya, Farkas Imre, Babó László (több), Orbán tanyák, Pap Mihály (dadura), Gyenizse V. István, Babó Sándor, Nagy Kálózi tanyák, Vas tanyák a szabadkai út mellett, Zsámbóki tanya, Szüry István tanya. Inoka. Csak csőszház volt. Dakotái Bogárzóig a tanyasor meg volt. Debeákban nem volt tanya, csak járás. ” Az előbbi, a 83 éves Modok Sándortól származó 1937-es visszaemlékezést leginkább mentális térképként lehet értelmezni, azaz arra adhat választ, hogy a térbeli szempontok szerint miképpen látja magát a halasi társadalom. Az 1861-es tagosítás előtti tanyavilágról szóló tudósítás értékét éppen az eltelt több évtized miatt nem a topográfiai pontosság adja (ráadásul a szerző több ponton az 1937-es állapotokat is említi), hanem arra ad választ, hogy hogyan strukturálódik a városkörnyéki tér az emberi fejekben. Hogy min is alapszik a tanyásgazda számára a térbeli eligazodás biztonsága, és mit jelent az, hogy: „A téri orientáció és a 320
