Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
17. Libapásztor, 1930-as évek. Lakatos Vince felvétele még jár 200 szögöl negyedes krumpli föld. 1 darab fias tehéntartás, telelő, nyaraló. Ezekért tartozik az oda hajtott marhát télen és tavaszon gondozni. A napszámolást télen Szent György napig tartozik csinálni, 1.50 pengő napjára és kosztért. Épületek karbantartása kötelező. Kert gondozása, a benne termett termény minden feles. A gulyásság tart Szent György naptól Dömötörig, a bér a következő: 3 mm búza, 4 mm rozs, 8 kg só, 8 kg kása, 8 kg szalonna, V2 k.h. negyedes kukoricaföld, 200 □ öl krumpliföld, 1 darab tehén tartása nyárra, 2 darab disznótartás pányván. A Dömötör utáni gulyásság után jár 1 mm kukorica ”H6 A baromfiakat külön ólban tartották. A tyúkok szállása legtöbb helyen az istálló padlásán volt, ahova a fal mellett futó, deszkából szegeit létrán jártak föl. Sok helyen a tyúkok, a pulykákkal együtt, az udvarban lévő eperfákon töltötték az éjszakát. Vásárok Kiskunhalason évente négy vásár volt. A kora tavaszi vásárt a József-nap utáni, a nyári vásárt Péter-Pál előtti napokban, a nyárutóit augusztus végén, az őszi vásárt Erzsébet-nap hetében tartották. A vásárok három naposak voltak. A középső nap vasárnapra esett. Nagy Czirok László leírásából tudjuk, hogy: „A baromfivásárt 201
