Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
186 KISKUNHALAS ALMANACH ezüst díjat kapott egy munkájára. A világháború alatt, hadifogolyként a tábori életet örökítette meg festményein. 1919-ben az MKP egyik kkh-i megalapítója, a Tanácsköztársaság alatt a művelődési ügyosztály vezetője. Elsősorban aktokat, tájképeket és csendéleteket festett. 1926-ban gyűjteményes kiállítása nyílt Szegeden. A húszas évektől emigrációban élt, előbb Szabadkán, majd Bécsben. 1935-ben hazatért és Szegeden telepedett le. Irodalom: Művészeti lexikon II. 1966.; „Küzdöttünk híven a forradalomért...” Kecskemét, 1980.; Magyar Festők és grafikusok adattára Szeged, 1988. Sz.K. Hodossy Géza (1857 - 1918) jegyző. Pakson királyi törvényszéki jegyző. Apja Hodossy Péter mérnök. 1889. okt. 29-én feleségül vette a halasi származású Sass Matildot, Sass Károly lányát. Nyomtatásban megjelent írása: Halas város ismertetése (Kecskemét, 1901). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Bakó László - Horváth Etelka: Kiskunhalas történetének válogatott bibliográfiája. Kkh., 1993. 17.; Ferró Róza 2000. 188. Gy.A. Hoffer Endre nagyschawnicai (Büdösfa, 1836. jan. 2. - Palics-fürdő 1915. aug.jref. lelkész, tanár. A gimnáziumot Nagykőrösön és Kecskeméten végezte el. A jogi tanulmányokat magánúton, teológiai tanulmányaival párhuzamosan végezte. 1859-ben avatták református lelkésszé Pesten. A bírói vizsgát 1869-ben tette le. 1856-1857- ben Kecskeméten a református gimnáziumban tanított. Halasra a gimnáziumba 1857-ben hívták meg ref. lelkész tanárnak, s itt dolgozott három tanéven át 1860-ig. Itteni tanárkodása idején házasodott meg. Feleségül vette a gazdag birtokos Bessenyei Károly és Péter Julianna leányát, Zsuzsannát. Házasságukból egy fiuk, Imre született. 1860- 1874 között Nagykőrösön, majd 1874-től Szegeden, az állami főreáliskola tanára, 1876-tól igazgatója volt. Otthonának élete végéig Kkh.-t tekintette birtokai és rokoni kapcsolatai miatt. Jelentősebb cikkei, melyek szakfolyóiratokban jelentek meg: A korona hazahozatala Bécsből 1790-ben; Debrecen megégése 1802-ben; Autonómia és anyakönyvezés; Beythe István ismeretlen postil- lája. Több szócikke jelent meg szakfolyóiratokban, szaklapokban irodalom, nyelvészet, történelem, pedagógia, közigazgatás témakörökben. Fő művei: Az 1848. reakzió és ellenforradalom (Rogge Walter után ford., Bp., 1876); Görög nyelvtan, Tanmódszeres rendszerben (Bp., 1877); Görög gyakorló-olvasókönyv (Bp., 1877). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 94-95. Ferró Róza 2000., 184.; Sütő József: Századok lelke, Kkh., 1995.44. G.Á.-L.L. Hoffer Imre nagyschawnicai (Szeged, 1877. júl. 27. - 1963.) mérnök, tanár. Halasi birtokos családból származott, édesapja Hoffer Endre állami főreáliskola igazgató és Besenyei Zsuzsanna. Középiskoláit a szegedi, verseci, nagyszebeni szász főreáliskolákban végezte el. Egy évet Franciaországban, a Belforti Lyceumban tanult. Szegeden érettségizett. 1899-ben kapott Bp.-en építészmérnöki oklevelet. Mint állami ipari szak- oktatási tanár dolgozott a Bp-i Felső, a Temesvári Fa és Fém, a Szegedi Felső és 1914-től a Bp-i Felső Építőipari Szakiskolában. Az első világháborúban mint tüzér százados vett részt. 1929-ben vonult nyugdíjba. Számos cikke jelent meg álneveken. Munkái: Szonettek (Temesvár, 1905); Ifjúság (Temesvár, 1908); A szörnyűséges harc (Temesvár, 1910). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 95.; Ferró Róza 2000.184. Gy.A. Hofmeister Juda (Kkh., 1858 körül - Kkh., 1917. márc. 13.) városi tiszti ügyész, lapszerkesztő. 1886-han a Kis-Kun-Halas című lap szerkesztője, 1887-88-ban a Halasi Híradó című lap szerkesztője és kiadója is. Ez utóbbiból külön lenyomatban is kiadta humoros és a gimnázium akkori tanárait bíráló cikkét. Művei: Darázsfészek (Kkh., 1889.) Sírja az izraelita temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936.95. H.E. Horthy Miklós nagybányai (Kenderes, 1868. jún. 18. - Estoril, 1957. febr. 9.) tengerésztiszt, Magyarország kormányzója. Kétszer járt Halason 1920 és 1926-ban. 1920-ban Kiskunhalas város díszpolgára lett. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.741. Horváth István (Jánoshalma, 1901. aug. 20. - Kunfehértó, 1992. jún. 22.) gazdálkodó. Kiskunhalas város polgármestere 1948. máj. 22. és 1950. aug. 15. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek című fejezetében. Horváth István (Pikó) (Tompa, 1931. nov. 27. - Kkh., 1988. jún. 19.) tanár. Édesapja Horváth János, édesanyja Osztrogonácz Viktória volt. Az általános iskolai tanulmányait Tompán végezte, majd a kkh.-i Szilády Áron Gimnáziumban folytatta és ott is érettségizett. A középiskola elvégzése után a bp.-i Testnevelési Főiskolán szerzett testnevelői tanári diplomát. 1955-ben került vissza volt iskolájába, a Szilády Áron Gimnáziumba testnevelő tanárnak. Kkh. városban kimagasló és nagyon eredményes testnevelő munkát végzett. ízig- vérig szakemberként tanítványai harmonikus testi
