Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
170 KISKUNHALAS ALMANACH között. 1909-től városi főmérnök. Elvégezte a Bessenyei kórház 1920- as évek beli tervezését és kivitelezését. Nevéhez fűződik a Hősök ligetének tervezése, építése (1934). A Csipkeház tervezésénél közreműködött (1935), a bővítést Grósz Ferenccel közösen készítették (1939). Az 1920-1930-as években a Fehértó nyugati partján több családnak (Dobó, Thuróczy, Bernáth, Bresz- tovszky, Menczer) tervezett villát, nyaralót. Nyugdíjba vonulásáig, 1949-ig látta el a városi főmérnöki feladatokat. Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. Kkh. 1994. 11. 48. Kép: TJM 14916. Sz.A. Dobó Menyhért (Hidas, 1835 - Kkh., 1914. márc. 9.) dr., orvos, a német nyelv tanára. Apja vendéglős volt. Scheibner volt az eredeti neve. A Dobó nevet itteni tanári kinevezésekor vette fel. Német anyanyelvéhez ragaszkodott, de ízig-vérig magyar volt. Apját magyarsága miatt ellenséges svábok verték agyon 1848-ban. Bátyja nevelte és taníttatta. Az elemi iskolát Hidason, a középiskolát Gyönkön, Pápán és Nagykőrösön végezte el. Nagykőrösön Arany János tanítványa volt. Orvosi diplomát a pesti egyetemen szerzett. О volt az első magyar nyelven diplomázó orvos. Orvosként Pécsváradon, majd Budán a hajógyárban dolgozott. Még tanulóévei alatt kötött barátságot a halasi Farkas Imrével, ki szintén orvosnak tanult. E barátság révén ismerkedett meg Farkas rokonával, Kolozsvári Eszterrel, akit 1870-ben feleségül vett. 1872-ben költözött Halasra, s itt élt haláláig. A református egyháztanács 1876-ban hívta meg a német nyelv tanítására a gimnáziumba. Tanári működése mellett 1890-ig az orvosi gyakorlatot is folytatta. Gazdálkodott is. Nagy érdeme volt, hogy az 1890-es évektől a Református Felsőbb Leányiskola (Protestáns Nőnevelde) munkáját is segítette tanárként és iskolavezetőként is. Ha a szükség úgy kívánta, mindkét intézményben ellátta az iskolaorvosi teendőket is. 1903-ban ment nyugdíjba, Iro- dalom: Gimnáziumi Értesítő 1913-14. G.A. Dohány József (Nagyvárad, 1885 körül - Jeruzsálem, 1973) dr., főrabbi, újságíró. Középiskoláit Nagyváradon és Pozsonyban végezte. 1909-ben doktorált Bp.-en. Brassóban, majd 1904-től Kkh.- on volt rabbi. 1914-től a halasi orthodox izraelita hitközség főrabbija lett. Cionista, asszimiláció ellenes szellemben tevékenykedett. Nagy befolyással bírt a környékbeli települések zsidóságára is. Jelentős volt irodalmi munkássága is, számtalan újságcikket írt zsidó és nem zsidó lapokba. Munkatársa volt a Múlt és Jövő, a Magyar Hírlap és a Zsidó Újság című folyóiratoknak. 1944-ben a halasi gettóból a szegedi téglagyárba - akkor megyei gettó - vitték, ahonnan Ausztriába szállították. A deportálásból mintegy 450 halasi társával visszatérve újjászervezték a hitközséget, rendbehozták a zsinagógát és a temetőt. 1948 elejéig volt a város rabbija. Ezt követően kivándorolt Izraelbe. Fő műve: Werther hatása a magyar irodalomra. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 88., Lehocz- ki György 2001.232-233. Gy.A. Donáth István (Szeged, 1913. jún. 1. - Kkh., 1961. nov. 3.) dr., ügyvéd. Édesapja Donáth Jakab, édesanyja Büchler Rózsa. Elemi és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, itt érettségizett. A zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább az egyetemen. 1935-36-ban a Békéscsabai 10. Bethlen Gábor gyalogezrednél teljesített katonai szolgálatot. 1936 szept.-ben szakaszvezető ként szerelt le, majd 1937 nyarán elvégezte az alosztály tiszti tanfolyamát. 1938-ban Sükösdön volt egy hónapig gyakorlaton, ahonnan áthelyezték munkás zászlóaljhoz Gyomára. 1939. dec. 10- től 1940. dec. 7-ig az Első Szegedi Cipőgyárban dolgozott cipészsegédként. Ezt követően elvégezte a jogtudományi egyetemet, és 1943. febr. 22-én sikeres bírói és ügyvédi vizsgát tett Bp.-en. Kkh.- ra költözött, és 1948. jan. 23-án házasságot kötött Reinhold Hedvig halasi lakossal, aki fehérnemű varrónő, majd később orvosi asszisztens volt. Házasságukból Miklós (1949) és László (1956) születtek. Kkh.-on ügyvédi irodát nyitott a Szüts József iskola szomszédságában és 1949-ben megbízott ügyész lett. Ügyvédi munkája mellett irodalommal is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent írása: A lakosság életviszonyai. (= Janó Ákos szerk.: Kiskunhalas helytörténeti monográfia I. Kkh., 1965.109-129. Munkái közül több megtalálható a kkh-i Thorma János Múzeumban. Jelentősebbek a következők: A régi paraszti élet Kiskunhalason 1732-től 1852-ig. (TJM 5545); A kiskun- halasi levéltár hivatalos leveleinek jegyzőkönyvi tartalmi mutatója 1732-1851-ig. (TJM 5031). Sírja az izraelita temetőben található. Forrás: dr. Do-
