Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 3. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei Lehóczki György
40 LEHÓCZKI GYÖRGY Vári Szabó István Polgármester 1872. november 20 - 1891. január 19, 1893. július 23 - 1903. január 28 Kiskunhalason született 1827. augusztus 16-án. Édesapja Vári Szabó István seborvos, édesanyja Thorma Julianna. Iskoláit Kiskunhalason kezdte, majd 1843 őszén elvégezte a 2. humanitatis iskolát. Innen Kecskemétre, majd Pozsonyba ment, ahol elvégezte a jogi egyetemet. Pozsonyban tagja volt a Pozsonyi Magyar Társaságnak. 1845- ben jogász lett Késmárkon. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte el. Irodalmi pályázaton 3 db aranyat nyert. Joggyakomokoskodott 1848. június 6-ig Pozsonyban és Pesten, majd a hadbírói pályára lépett. A hadnagyi tiszti rangot alighogy magkapta, kitört a szabadságharc. Ez időben édesapja támogatását kevesellte, elkeseredve közkatonának állt be a Vása gyalogezredbe, ahol később ezredkadét lett, s 1848 őszén Jellasich ellen vonult. Mint hadnagy átkerült a honvédséghez, részt vett a pákozdi, schwecháti, nagyszombati csatákban, majd Komáromon, Budán át Szolnok, Tokaj, Debrecen felé csatározva Arad, Temesvár ostromában. A szenttamási ütközetben tanúsított vitézségéért emlékérmet kapott.1 1849 elején, mint a 38. honvéd zászlóalj századosa, kapitány volt az aradi táborban Vécsey tábornok parancsnoksága alatt, egészen a vár elfoglalásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászlóalját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi várőrségbe osztották be, és így ismét Aradra jutott. Augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán keresztül Bemhez egy irattal, amelyben Bemet az összes magyar haderő vezérévé nevezte ki. Ugyancsak ő vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak a csata napján. A vár eleste után elfogták, és mint honvéd századost Bécsbe vitték, ahol 11 hónapig a Dolgozóházba zárták. Világos után besorozták osztrák közlegénynek és Olaszországba vitték, ahonnan 600 pengő forint váltságdíj ellenében elbocsátották. Hivatalos pályáját 1852-ben kezdte meg Kiskunhalason. Először városi aljegyző, majd árvaszéki jogtudó, megyei tiszti ügyész, közjegyző, városi törvényszéki elnök, főjegyző lett.2 Közben házasságot kötött Debreceni Reginával,3 akinek korai halála után
