Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 3. Kiskunhalas polgármesterei és tanácselnökei Lehóczki György

KISKUNHALAS POLGÁRMESTEREI 41 ismét megnősült. 1857. augusztus 2-án feleségül vette a 21 éves, Sárbogárdon született Mészöly Esztert, Mészöly Lajos közbirtokos leányát.4 A város főbírája volt ekkor. 1864-ben a Magyar Földhitel Intézet Igazgató Tanácsa felvette a jászkun-kerületi vidéki bizottmány öt tagja közé. A Jászkun kerület tiszteletbeli táblabírája lett 1867-ben. О volt 1857-ben I. Ferenc József jászberényi fogadtatásakor a jászkun lovasbandérium parancsnoka. Megalapította többekkel 1873-ban a helybeli takarékpénztárt, melynek 30 évig volt elnöke. Bittó igazságügyi miniszter 1872-ben, mint halasi ügyvédet, a szabad­kai törvényszékhez nevezte ki bírónak, de Vári Szabó István a kinevezést nem fogadta el. 1872-ben Kiskunhalas rendezett tanácsú város lett. A régi kun önkormányzati szervek helyére polgármesteri hivatalt szerveztek. 1872. november 20-án pol­gármesternek választották meg Vári Szabó Istvánt, mely tisztséget 1891. január 19- ig töltötte be.5 Ekkor készült el Kiskunhalas rendezett tanácsú város szervezeti Szabályrendelete és Ügyrendje,6 új társadalmi hetilap indult Halasi Újság címmel,7 elkezdődött a Felső-Bodoglár, Tajó- és Balotapusztákon az iskolaépítés.8 Elkészült a város Tüzrendészeti Szabályrendelete,9 a Kihágási Szabályrendelete,10 Lakbérleti Szabályrendelete,11 és Építkezési Szabályrendelete.12 A képviselőtestület Kmeth Sándorról - aki a szegény iskolás gyermekek felruházására 10.000 forintos alapítványt tett - egy utcát nevezett el.13 1876-ban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez került a város.14 Megalakult a Tűzoltó Egylet.15 A polgármester 16 db utcai lámpát rendelt a közvilágítás céljára.16 Több fúrott kút létesült a városban, valamint a csatornázás is megindult.17 A város képviselőtestülete által 1891-ben kiírt polgármesteri állásra együtt pályázott Tóth Kálmánnal. A szavazásnál a leadott szavazatokból 85 dr. Tóth Kálmánra, míg 64 Vári Szabó Istvánra esett. így nem választották meg polgármesternek.18 Bejegyeztette magát az ügyvédi kamaránál, s ezzel újra megkezdte régen abbahagyott ügyvédi működését.19 1893. július 17-én ismét beadta pályázatát a város polgármesteri állására. Ketten voltak pályázók, Vári Szabó István és Silling Ede. A választáskor leadott 154 szavazatból 89-et Vári Szabó István, míg 65-öt Silling Ede kapott, így ismét a város polgármestere lett 1893. július 23. és 1903. január 28. között.20 Ekkor alakult meg a Halasi Munkásképző Egylet,21 a posta kérésére az utcák nevet kaptak,22 a Vida család emlékkeresztet emeltetett Kiskunhalas-Alsószálláson a műút mellett,23 Markovits Mária kézimunka műhelyt nyitott és megkezdték varmi a Dékáni Árpád rajztanár által tervezett csipkéket.24 Megalakult a Halasi Villamossági Részvénytársaság.25 Vári Szabó István polgármester a közügyek terén szerzett érde­meiért 1900-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.26 A református egyház főgondnoka volt 1901. febmár 13-tól 1905. október 15-ig. Korabeli sajtók szerint munkás, józan, takarékos ember volt egész életében, s élén vagy tagjai közt volt minden üdvösebb társadalmi mozgalomnak. Gyermektelen család volt, mint ügyvéd halt meg 1906. szeptember 25-én, és 28-án temették el a régi református temetőben.27Kép: TJM 17488/33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom