Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
226 KISKUNHALAS ALMANACH Gimnázium Értesítője 1947-1948. Kép: TJM 14919. G.Á. Saji István (? - ?) főbíró 1702 (V. 4), 1705, 1713. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 149.p.; Nagy Szeder István 1936.338. Cs.G. Sajtos Balázs (? - ?) főbíró 1686-ban. Forrás: BKMLKh. V.201.a. I.k. 148.p. Cs.G. Sándor János (? - ?) főbíró 1758. nov. 1. - 1759. nov. 1. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 151.p. Cs.G. Sándor Mátyás (? - ?) főbíró 1703-ban. Forrás: BKMLKh. V.201. a. I.k. 149.p. Cs.G. Sass Károly (Borjád, 1825. febr. 14. - Kkh., 1890. jún. 5.) uradalmi tisztviselő, Petőfi barátja. Elvégezte a keszthelyi gazdasági tanintézetet, 1845 őszén Károlyi Lajos gróf erdődi birtokára került, ahol 1848 nyaráig Szendrey Ignác keze alatt mint uradalmi írnok működött. Petőfi kérésére közvetítette a költő és Júlia levelezését, és esküvőjük alkalmával Petőfi egyik tanúja. (A másik tanú Lauka József, Lauka Gusztáv testvére.) Az 1880- as években városi pénztámok volt Kkh.-on. Barátságukról, valamint a költő szerelméről és házasságkötéséről részletes visszaemlékezést közölt: Adatok Petőfi házassága történetéhez (Petőfi három levelével, Halasi Újság, 1883. febr. 18., és aug. 12-től szept. 9-ig öt folytatásban). Sírja a régi református temetőben található. Irodalom: Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza I-IIL, Bp., 1896.; MÉL 1969. 578.; Ferró Róza 2000. 188. Sz.A.-Sz.S. Schneider Ignác (Izsák, 1841 - Kkh., 1895. febr. 8.) kereskedő, a baromfifeldolgozó üzem megalapítója. 1852-ben Izsákról költözött Kkh-ra. Baromfi- és tojáskereskedéssel kezdett foglalkozni, ezt később vad- és gyümölcskereskedéssel bővítette. Rövidesen baromfihús kimérést nyitott. A vasúti forgalom megindulásával látványos fejlődésnek indult az üzem. A kereskedő élete végéig a környék minden heti és országos vásárán megjelent kocsijával, fürgeségéről az emberek Szikra Nácinak nevezték. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. H.E. Schön Dávid (Kkh., 1851. - Bp., 1913.) tanár, szakíró. Középiskoláit Halason és Bp-en, főiskolai tanulmányait Prágában végezte. Egy ideig Bécs- ben tanított. 1884-ben a pesti izraelita hitközségnél középiskolai hittantanár. Hitoktatási tantervet dolgozott ki, szaklapoknak cikkeket és iskolák számára tankönyveket írt. Az izraelita hitoktatói testület elnöke 1906-ig. Főbb művei: Szemelvények a zsoltárokból. (Bp., 1887); A zsidók története a babiloni fogságtól a talmud befejezéséig. (Bp., 1901); Az izraelita vallásoktatás polgári iskolai vezérfonala. (Bp., 1904). Irodalom: Szinnyei 12. Bp., 1908. 569.; Zsidó lexikon Bp., 1929. 774. Nagy Szeder István 1936. 106.; Lehoczki György 2001.245-246. Sz.A. Schönberger Samu (Barsfürs, 1896 - ?) Bp-en, az Izraelita Tanítóképzőben kapott jeles oklevelet 1915-ben, és ebben az évben behívták katonának. Frontszolgálat és hadifogság után 1921-ben tért haza, mint hadnagy. Pesten kezdte meg tanítói működését az 1921-1922-es tanévben. A következő két évet Szegeden és Szentgotthárdon töltötte az ottani izraelita elemi iskolában. 1924-1928 között Esztergomban volt izraelita hitoktató. A halasi izraelita iskolában a harmadik és negyedik osztályba járók tanítását bízta rá az iskolaszék. A vezető tanítói munkakört is betöltötte. Hat pályázó közül esett rá a választás. Élettapasztalata, megfelelő szakmai múltja és gyakorlata emelte ki őt a többi pályázó közül. Halasra 1928. szept.-ben jött. Az egyházi telken lévő családi otthonban élt feleségével és két leánygyermekévei. Maradéktalanul megvalósította azokat az elképzeléseket, melyeket dr. Dohány József főrabbi dolgozott ki, nem félve az oktatás terén a modernizálástól, a neológ elvek alkalmazásától. Elvárta, hogy az iskolát a tanítók tegyék nyitottá, lehetővé tette a nem zsidó vallású tanulók felvételét is. E gondolatokkal Schönberger Samu meggyőződésből azonosult. Ő maga is teljesen nyitott életet élt. Jó kapcsolata volt a város pedagógusaival. Kiváló hegedűs lévén, a Zenekedvelők Egyesületének kamarazenekarában játszott. Munkássága révén megbecsült tanítója lett nemcsak egyházaknak, de a városnak is. Az izraelita elemi népiskola működésének is köszönhetően elismerést vívott ki magának. Dr. Dohány rabbi így vélekedett róla: „Lelkes, szeretetteljes igyekezettel dolgozik. A magyar nemzetnek hű zsidó polgára. Hazaszeretet és hűség jellemzi. Ezt öntötte mindig a gyermekekbe. A tanfelügyelők is dicshimnuszokat zengtek róla.” 1942. márc. 1-jén, 14 év itteni működés után távozott Halasról. Debrecenbe ment, s az ottani izraelita elemi iskola igazgatója lett. Forrás: Gszelmann Adám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola múltja. (= Szakái Aurél szerk.: Legyen világosság) Kkh.,2001.177-183. " G.A. Schrodt Imre (? - Pest, 1792. máj. 30.) plébános. Majsán volt segédlelkész, onnan átjárva látta el Halason a kápláni teendőket, majd 1769-től Halas plébánosa lett. A vegyesvallású városban küzdelmes élete volt. A reformátusokkal való folytonos küszködés miatt 1772-ben Újkécskére ment, ahol 1776-ig volt plébános. 1781-ben lett monori plébános. 1791-ben nyugalomba vonult Pestre és
