Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 227 ott halt meg. Irodalom: A váczi egyházmegye történeti levéltára. II. Vác. 1917. 906.; Gacsári Kiss Sándor 1991.52. L.Gy. Schwörtz János Frigyes (18-19. század fordulója) építőmester. Szegeden Vedres István kivitelező munkatársa volt, akinek tervei szerint 1799-1804-ben ő építette fel az egykorú tanácsházát, a szőregi templomot (1815) és a szegedi ró- kusi kórházat (1829). Kkh.-on a református templom új, későbarokk, klasszicizáló stílusú keleti tornyának tervezője és kivitelezője (1817-1823). Irodalom: Művészeti lexikon IV. 1966.; Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei 1994. Sz.K. Sebes Árpád (Bp., 1896. jan. 11. - Bp., 1963. okt. 13.) író, költő. 1914-ben érettségizett egy kereskedelmi iskolában, majd magántisztviselő lett. 1928-tól 1936-ig a Népszava külső munkatársa volt. 1935 folyamán a Népszava folytatásokban közölte Atlantisz pusztulása cimű regényét. 1945 után vidéki lapoknál dolgozott. 1947-től 1950-ig Kkh.-on a Hírek című hetilap felelős szerkesztője volt. Munkái: Stix partján (versek, Bp., 1925); Asszonyért és kenyérért (versek, Bp., 1928); Doktor Gulliver a Sarkvidéken (regény, Bp., 1930); Menekülő lelkiismeret (regény, Bp., 1946). Irodalom: MÉL 1981.690. Gy.A. Sher-Gil, Amrita (Bp., 1913. jan. 30. - Lahore, 1941. dec. 5.) festőművész. Anyai részről magyar származású indiai festőnő, India modem festészetének egyik úttörője. Rövid életét megosztotta három meghatározó helyszín, Magyarország, Franciaország és India között. Amrita hét éves volt, amikor szülei átmenetileg Indiában telepedtek le. Itt a második anyanyelve az angol lett. 1929-ben a család - a gyermekek taníttatása érdekében - Párizsba költözött. Az érzékeny és extrém hajlamú Amritában itt éled fel az érdeklődés a képzőművészet iránt. Kezdetben családtagjai és barátai portréit festi meg, valamint erotikus töltésű női aktokat. Később Lucien Simon tanítványa lett, és ekkor Cezanne valamint Gauguin művészete hatott rá. 1935-ben már sikerrel állít ki a párizsi Szalon tárlatán. Képei (Műterem, Kártyázok) a kritikusok véleménye szerint egy új figuratív festészet ígéretét hordozták. 1935-ben visszatér Indiába. Ekkor elemi erővel hat rá India tradicionális művészete, ami megváltoztatja az ő művészetfelfogását is. Ötvözni igyekszik a modern stílust és a hagyományos indiai ábrázolásmódot, színkultúrát (Szieszta, Asszonyok, Két elefánt, Hegyi asszonyok, Három lány). 1938-ban visszatért Magyarországra és férjhez ment unokatestvéréhez és egyben gyermekkori pajtásához Egan Viktorhoz. Férjét katonaorvosként Kkh.-ra helyezték és Amrita általa kerül a városba 1938-39 fordulóján. Itt festi meg több hónapos művészi válságot követően a bruegheli hatást mutató „Vidéki piac Magyarországon” (1938) c. képét, amely a református templom előtt, a sötét ruhába öltözött, talicskás árusokat mutatja. Férjével 1940-ben visszaköltöznek Indiába, ahol egyre inkább a depresszió hatása alá kerül. Úgy érezte, hogy házassága ellaposodik, de a művészettől várt megtermékenyítő hatás is alábbhagyott. Huszonkilencedik életévében halt meg. Képei ma Új-Delhiben a Nemzeti Galériában találhatók. Kiállítás: Ernst Múzeum, Budapest (2001) Irodalom: Művészeti lexikon IV. (1966); Losonczi Miklós: Amrita Sher-Gil művészetének forrásai, Művészettörténeti Értesítő 1974/4; Keserű Katalin: Amrita Sher Gil indiai festőművész és franciamagyar kapcsolatai.(= Ernst Múzeum kiállítási katalógusa Bp., 2001). Sz.K. Silling Ede (Soltvadkert, 1847. márc. 11. - Kkh., 1923. márc. 26.) ügyvéd, bíró. Kiskunhalas város polgármestere 1909. jan. 28. és 1918. aug. 8. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek című fejezetében. Simon János (? - ?) főbíró 1716,1724. ápr. 4. - 1725. ápr. 24., 1732. ápr. 24. - 1733. ápr. 24. 1724- ben malom készült. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. 1. k. 149-150.p.,5.p. Cs.G. Somogyi Antal gyöngyösi (Pest, 1768. júl. 13. - Pest, 1836. nov. 10.) nádori főkapitány. Ügyvédi vizsgát tett. Pest vármegyénél volt szolgabíró. József nádor nevezte ki nádori főkapitánynak. 1815. aug. 2-án iktatták be. 1815-1836 között töltötte be ezt a tisztséget. 1835-ben császári-királyi tanácsosi címet kapott. Irodalom: Sugámé Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995.80-81. Sz.A. Stachó Károly (Nagyvárad, 1918. szept. 13. - Kkh., 1991. szept. 25.) építészmérnök. Nagyváradon született egy 13 gyermekes nemesi család 12. gyermekeként. Középiskoláit Szegeden az állami Klauzár Gábor Reálgimnáziumban végezte. 1936-ban érettségizett. Ezután egyszerre nyert felvételt a Szegedi Egyetem Orvosi Fakultására és Bp.-en a Ludo- vika Akadémiára. Szülei tehermentesítésére a Ludovikát választotta, ahol 1939. aug. 20-án avatták hadnaggyá. A Kiskun- halasi 20. Gyalogezredhez került beosztásra mint rádiós tiszt. 1942-ben lett főhadnagy, és házasodott
