Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
202 KISKUNHALAS ALMANACH évfolyamtársa volt Ván Benjáminnak, akivel együtt lelkészkedtek Kkh.-on. Mint gimnáziumi tanár több tanítványát, így Devecseri Gábort ő bíztatta az antik kultúra tanulmányozására és művelésére. Számos újságcikke, tanulmánya jelent meg a Ref. Élet, a Mi utunk című ifj. lapban, a Teológiai Szemlében, a Pesti Hírlapban stb. Művei: Seregszemle a magyar reformátusok között az Amerikai Egyesült Államokban (1941); Az amerikai magyarok nyomában (1942); Irodalom: Magyar Irodalmi Lexikon 1965; Pesti Hir- lap 1940. M.E. felolvasókörútja Amerikában.; Szita Szabolcs: Magyarország 1944 Üldöztetés-em- bermentés 173. és 227.); Devecseri Gábor: Ókortudós emberek (Lágymányosi istenek) 1967.; Devecseri Gábor: M. E. halálára. Élet és Irodalom 1968. 4. sz.; Devecseri Gábor: A Luther fordítójáról. Kép: TJM 20753. D.M. Matkó István (? - ?) főbíró 1706-ban. Forrás: BKMLKh. V.201.a. I.k. 149.p. Cs.G. Mátyás Kovács Gyula (Kkh., 1875 - ?) író, tanfelügyelő. A tanítói oklevél megszerzése után érettségizett. Elvégezvén a jogot, államtudományi vizsgát tett. A kecskeméti és a kkh-i kirendeltségeknél tanfelügyelősködött. A Néptanítók Lapjában és kecskeméti újságokban jelentek meg cikkei. Elbeszéléseket írt. Két színműve megjelent nyomtatásban (1927, 1928). Irodalom: Nagy Szeder István 1936.98-99. Sz.A. Medveczkv Károly medveczei és kisbeszter- cei (Kkh., 1880 - Kkh., 1958) gazdasági főtanácsos. Szülei: Medveczky Károly és Tóth Irma. Középiskoláit a ref. lyceum- ban végezte, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet, azzal a céllal, hogy majd a Tóth-féle családi birtok kezelését át fogja venni. A Kisszálláshoz közel eső Janka-major- ban kezdett el dolgozni, amit mintagazdasággá kívánt fejleszteni. Cikkei jelentek meg a növénytermesztésről, éveken át kapcsolatban volt az Országos Növénytermelési és Kísérleti Állomással (Magyaróvár), és a Növény- kórtani és kir. Ampelológiai Intézetekkel (Bp.). Külföldi tanulmányútjairól beszámolót készített az OMGE (Országos Mezőgazdasági Egyesületek) részére a magyar gazdák németalföldi útjáról. Számos cikke jelent meg a korabeli újságokban, szaklapokban a szuperfoszfátozásról, az amerikaias tengeri termelésről, stb. Érdeklődési köre rendkívül széles volt. Nagy utazásokat tett szerte Európában, sokat foglalkozott a művészetekkel, történeti, irodalomtörténeti dolgokkal, hajnalig verseket olvasott, úri módon, nagyvonalúan élt. Azonban a gazdálkodáshoz gyakorlati érzéke nem volt, így aztán az eladósodott birtokot előbb- utóbb el kellett adni. Ekkor beköltözött Janka-ma- jorból a Tóth-család Kossuth utcai házába, Halasra. A Gazdasági Egyesület elnökeként 1932-től sokat tevékenykedett a gazdatársadalom javára (tenyészállatok rendelése, vetőmag akció, műtrágya akció stb.) Elnöke volt a Halasi Népbank és Hitelszövetkezetnek. Cél: a kisgazdaságok hitellel való ellátása (1943). A Halasi Hírlap főszerkesztője volt (1933). Tanulmányt készített új vármegye kialakításához: Solt-Kiskun-Bodrog egyesítendő közép vármegye visszaállítása tárgyában (1932). Támogatta a halasi csipke felvirágoztatása, népszerűsítése tervét. (Elsőként viselt Kossuth-nyak- kendőjén halasi csipkét.) Elsőként szorgalmazta, hogy a város vásárolja meg Thorma János nagyméretű festményét a Talpra magyar-t a közgyűlési terem számára. 1940-ben a debreceni Csokonay- szobor öntőmintáját a müncheni öntőműhelyből Halasnak szándékozott megszerezni. A halasi vöröskereszt helyi megbízottjaként szerepe volt abban, hogy ifjú Horthy Istvánná a kormányzóhelyettes özvegye látogatást tegyen a halasi vörös- keresztnél (1943). A róm. katolikus egyház világi elnöke volt. Halas társadalmi életében és a mező- gazdaság érdekében kifejtett munkálkodásáért m. kir. gazdasági főtanácsossá nevezték ki. Szeretett szarkasztikus megjegyzéseket tenni, és megőrizte méltóságos magatartását a háború utáni nyomorúságos időkben is, mikor semmi jövedelme nem volt, anyagi segítségre szorult, amikor azt ette, amit volt cselédei hoztak neki. Olvasás közben érte a halál. Újságcikkei, tanulmányai az alábbi lapokban jelentek meg: Köztelek, Gazdasági Lapok, Mezőgazdasági Szemle, Bácskai Évkönyv, Erdélyi gazda, Termelés, Magyarország, Hazánk, Budapesti Hírlap, Magyar Néplap, Bácskai Napló, Wiener Landw. Presse, Állattenyésztési Szemle, Kiskunhalas Helyi Értesítője, Halasi Hírlap, stb. Sírja a katolikus temetőben található. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 99.; Zámbó Aurél 1934. 68.; Kállay-Tóth Eglantine: A Tóth család (kézirat TJM 20851). Kép: TJM 16689. D.M. Mesterházv Ambrus mesterházai (Bp., 1897. - ?) író, újságíró. 1917-től foglalkozott újságírással, dolgozott Aradon, Temesváron és Szabadkán. 1927-től Kkh.-on a Kiskunhalasi Helyi Értesítő című újság munkatársa volt. 1937. febr.- ban az irodalom és közélet terén szerzett érdemei
