Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon

KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 203 elismeréséül Horthy Miklós kormányzó kormány­tanácsosi címet adományozott neki. Megjelent munkái: Krakélerek alkonya (Szabadka, 1923); Tarka rajzok. Riportok a mocsárból (Szabadka, 1923); Rabok vagyunk mostanáig (Bp., 1923); Új Mózesek és az a bizonyos vörös tenger (Bp., 1929); Per crucem ad lucem (Bp., 1931); A máso­dik évtized küszöbén (Bp., 1932); Sursum corda (Bp., 1933); Az iskolán kívüli népművelés kul- túrjelentősége (Bp., 1934); Apponyi és Klebers­berg. Két értekezés (Bp., 1934); Új Filótea (Bp., 1935). Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 99- 100.; Nagy Czirok László: Az 1935-1938. év ese­ményei Kiskunhalason (=Szakál Aurél szerk.: Ha­lasi Múzeum. Kkh., 1999.148. Gy.A. Mészáros Imre (Kkh., 1925. nov. 9. - 1995. nov. 17.) ÁFÉSZ elnök. 1984-ben Kiskunhalas vá­ros a Pro űrbe díjjal tüntette ki. Lásd még Kiskun­halas almanach Pro űrbe díjasok című fejezetében. Mészöly Géza csobánczi és sárbogárdi (Bácstopolya, 1905. febr. 3. - Budaörs, 1991. jan. 3.) dr., főorvos. Nemesi családból származik. Édesapja dr. Mészöly Ist­ván földbirtokos, járásbí­ró és történyszéki elnök volt. Gyermekéveit Bács­kában töltötte, ahonnan az I. világháborús esemé­nyek miatt 16 éves ko­rában átszökött Kkh.-ra. Itt fejezte be a gimnázi­umot. Tanulmányait a bp- i Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol 1930-ban orvosdoktorrá avatták. Az ezt kö­vető években is sorra szerezte diplomáit: orr-ful- gégész, koponyasebész, ortopédsebész, belgyó­gyász, csontsebész. 37 éves korában az Európai Sebésztársaság aranyéremmel kitüntetett díszdok­torává avatták. Éveket töltött a bécsi és freiburgi klinikákon, majd a pécsi és szegedi klinikákon. Kkh.-ra hazatérve katonai szolgálatra hívták be, részt vett az ország területeinek visszafoglalá­sában, s a II. világháborúban, összesen 72 hónapig. Ennek keretében Szatmárnémetiben kórházigaz­gatóként, Szabadkán kórházi főorvosként dolgo­zott. 1941-ben feleségül vette a nemesi származá­sú Szondy Ilonát, aki a hős Szondy György egye­nesági leszármazottja. Tőle két gyermeke szüle­tett: Zsolt és Anna. 1942-ben Kijevben ffontse- bész, egy 600 ágyas katonai kórház parancsnoka. 1944-ben tért haza. Ekkor a család Révfülöpön lakott, innen egyedül látta el a környékben 12 falu betegeit. 1948-ban visszatért Halasra, ahol kórházi főorvosként, mint sebész és orr-fül-gégész 1963-ig dolgozott. Egészségügyi problémái miatt Százha­lombattára költözött, ahol nyugdíjazásáig üzemi főorvosként működött. Életének utolsó éveit Bu­daörsön töltötte. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000. 174. Kép: TJM 20753. D.M. Mészöly István (Kkh., 1826 - Kkh., 1914. ápr. 23.) Mészöly János birtokos és alsómesteri Tóth Rozália fia. 1848-49-ben honvéd altisztként részt vett a pákozdi, schwec- háti, palendorfi, nagy- szombati csatákban és az alvidéki hadjáratban. A szabadságharc után a Halas melletti Tájópusz­tán húzta meg magát, és ott gazdálkodott a nagy­anyai Péter birtokon. Csak a dercsikai Huszár Teréziával, 1865-ben kötött házassága után köl­tözött be Halasra, melynek közügyeiben ezután te­vékenyen részt vett. Irodalom: Ferró Róza 2000. 173. Kép: TJM 20753. Gy.A. Míg G. Károly (Kkh., 1888. ápr. 20. - Kecel, 1919. aug. 7.) szociáldemokrata politikus. Pa­rasztcsaládból származott és bár cipész mester­séget tanult, élete és tevékenysége a földmunkás- mozgalomhoz kapcsolódott. Az MSZDP balolda­lához tartozott. A párt helyi szervezete által ren­dezett népgyüléseken gyakran szónokolt. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalom idején létrejött Néptanácsban a radikális baloldal kép­viselői között találjuk. Az 1919. febr. 3-án meg­alakult Kommunisták Magyarországi Pártja halasi szervezetének alapító tagja volt. A tanácsköztársa­ság helyi szerveinek kiépülésekor tagja lett a mun­kás-, katona-, és fóldművestanácsnak és a közélel­mezési hivatalban dr. Paprika Antal mellett dolgo­zott. Az ápr-i választások után intézőbizottsági tagként a lakás-, pénz-, gazdasági- és szocializálási ügyek intézője lett. A város kunfehértói birtokán febr.-ban 32 taggal megalakult termelőszövetkezet létrejöttében aktívan közreműködött. A prole­tárdiktatúra bukása után egy Horthy-különítmény tagjai fogdosták össze a helyi munkásvezetőket. A téglagyári vérengzést követően Míg G. Károlyt magukkal vitték Kecelre és ott végezték ki. Iroda­lom: Küzdtünk híven a forradalomért Kecskemét. 1980. H.E. Mihó László (Kkh., 1817. - Cegléd, 1855. aug. 15.) református lelkész. Az alsóbb iskolát Halason, a felsőt Debrecenben végezte el. Tanulmányait a

Next

/
Oldalképek
Tartalom