Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
182 KISKUNHALAS ALMANACH Gyugel Kálmán (1869 - 1945) építész. Eredetileg kőműves, építőmester, de terveket is készített. Munkássága jelentős, sok fontos halasi épület őrzi keze munkáját. Saját háza (Gyugel-ház, Szent György tér 9.; 1903), a református templomon kialakított magasabb toronysisak (Gál Sándorral közösen; 1904), a római katolikus papiak felépítése (1906), az eredeti, földszintes, eklektikus Babó- villa tervezése (Kossuth u. 21.; 1907), az Ipartestület székházának tervezése (1907; ekkor ő az Ipartestület elnöke), a takarékpénztár bővítésének tervezése (1910). Sírja a katolikus temetőben található. Irodalom: Szűcs Károly: Kiskunhalas építészeti emlékei. Kkh., 1994. 9, 14, 31, 64, 66, 68, 73. Sz.A. Gyulai Mihály (?-?) Főbíró: 1704, \1\0. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. I. k. 149.p. Cs.G. Habsburg József Antal János, „József nádor” (Firenze, 1776. márc. 9. - Buda, 1847. jan. 13.) osztrák örökös főherceg, Magyarország nádor-ispánja, a jászok és kunok grófja, bírája. József nádor Mária Terézia unokája volt. Bátyja, I. Ferenc császár és magyar király 1795. júl.-ban nevezte ki Magyarország királyi helytartójává. A Pozsonyban 1796. nov. 12-én tartott országgyűlésen nádorrá választották. A magyar alkotmányos önállóságot tiszteletben tartó, magyar érzelmű nádor volt. Igyekezett a bécsi udvar és a magyar rendek érdekeit összhangba hozni. Székhelyét a budai királyi palotában rendezte be. Jelentős érdemeket szerzett a magyar gazdasági és kulturális élet felvirágoztatásában. Támogatta különböző intézmények létrejöttét, működését. A Jászkun Kerületek ügyeire is gondot fordított, a terület élére három jelentős szerepet játszó nádori főkapitányt nevezett ki: 1798-ban Steöszel József, 1815-ben Somogyi Antal, 1836-ban Szluha Imre. Elkészítette és 1799- ben kiadta „A Jász és Kun megyebéli törvényszékeket tárgyaló Statútumok” címmel a jászokra és kunokra vonatkozó törvényszabályzatokat. Kormányzása idejére esik a Hármas Kerület fénykora. 1821. aug. 16-án járt Halason. 1845. máj. 20-án nagy gonddal rendezték meg a „Jászkun kerületek kettős örömünnepét” a redemptio 100 éves és József nádor főkormányzói tisztségének 50 éves évfordulójára. A budai nádori kriptába temették. Irodalom: Sugámé Koncsek Aranka: Jász történelmi arcképcsarnok. Jászberény, 1995. 38-39; Markó László: A magyar állam főméltóságai. Bp., 2000. 226-227. BKML Kkh. V. 201./B. Vegyes közig, iratok V-152-17 Kép: T JM 55.189.8. Sz.A. Hajdú Ráfis Gábor (Kkh., 1944. okt. 14. - Bp., 1980. aug. 8.) kritikus. 1969-ben szerzett a bp-i Eötvös Lóránd Tudományegyetemen magyarkönyvtár szakos diplomát, majd az egyetemen először tanársegéd, később adjunktus lett. 1976-tól 1978-ig a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa volt. 1978-tól haláláig a Kritika című lap főszerkesztő helyetteseként dolgozott. Öngyilkos lett. Fő művei: Sarkadi Imre (kismonográfia, Bp., 1973); Kritikák, esszék, tanulmányok (Bp., 1984). Irodalom: MÉL 1994.343. Gy.A. Hajós András (? - ?) főbíró 1757. nov. 1. - 1758. nov. 1. 1758-ban építik a Városházát egészen kőből. Forrás: BKML Kh. V.201.a. I. k. 8.p. 151.p.;FerróRóza2000.161. Cs.G. Halasy Nagy József (Ercsi, 1885. máj. 2. - 1976) filozófus, egyetemi tanár. 1905-től 1919-ig a halasi református főgimnázium tanára volt, majd 1919-21 között a bp-i Erzsébet leányiskolában tanított. 1921-ben kinevezik a pécsi egyetem tanárává. (1932-ben veszi fel a Halasy előnevet, felesége halasi lány). A két világháború közötti időszak magyar filozófusainak egyik legjelentősebb alakjaként tisztelhetjük. Négy évtized alatt 269 közleménye jelent meg, köztük fordítások, recenziók, tanulmányok, értekezések, filozófia-történeti összefoglalók, kézikönyvek és ismeretterjesztő cikkek. Korának elismert és tisztelt egyetemi oktatója, tudományszervező egyénisége volt. Tankönyveivel és egyéb írásaival szinte felmérhetetlen hatást gyakorolt az akkori értelmiség gondolkodására. Volt rektor Pécsett és dékán Szegeden, 1942-44-ben pedig felsőházi tag. Az objektív igazságokat, örök erkölcsi értékeket hirdető keresztény humanista filozófusra a szovjetizált pártállami diktatúra idején már nem volt szükség, 1948-ban kényszemyugdijazással távolították el az egyetemről. A kitelepítést és az internálást az utolsó pillanatban kerülte el, családja 1952-ben Hajdúszoboszlóra menekítette. Többé már nem publikálhatott. Forrás: Nagy Szeder István 1936.93.; Halasy- Nagy József: Summa vitae (=Móra Ferenc Múzeum Évk. Irodalom és művészettörténeti tanulmányok 2. Szeged, 1999); Dér János: H.N.J. Humanissime, 2001. október. Kép: TJM 17497. L.L.
