Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 183 Halász Géza (Szombathely, 1914. aug. 14. - Kkh., 1998. dec. 25.) Szülei Farádon laktak, ahol édesapja főjegyző volt. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban végezte, tanítói képesítése mellé kántori oklevelet is kapott. A II.világháborúban hosszabb ideig katona, majd hadifogoly volt. 1938. szept. 2-án került Kkh.-ra. A vallás- és közoktatási miniszter tanítói kinevezése kapcsán kikötötte, hogy díjazás fejében a kántori és jegyzői teendőket is el kell látnia a helyi evangélikus gyülekezetben. О ezt a feladatot szívesen vállalta, s ellátta 1949-ig, mikor is választania kellett a kántorság és a tanítói feladat között. Az Országos Neveléstudományi Intézetben általános iskolai tanítói képesítést szerzett 1948-ban. A Központi Iskolában végzett tanítói munkája mellett tanított az ipari iskolában, a gimnáziumban, ha kellett helyettesített az iskolához tartozó tanyai oktatási intézményekben. 1942-ben kötött házasságot Németh Margit tanítónővel. Házasságukból két gyermekük született. Az 1950-es évek elején tanári oklevelet szerzett magyar-történelem szakból. Jól sakkozott. E sportágban első osztályú minősítése volt. Megszervezte a járási és városi sakkszövetséget, melynek elnöke lett. Színvonalas versenyeket szervezett, melyet mint versenybíró le is bonyolított. A jövő nemzedék számára ezeket írásban is rögzítette, és tudósított az újságokon keresztül. Kedvenc időtöltése a feladványfejtés volt. Sokáig éltáblása volt a Kiskunhalasi ÁG. MEDOSZ Sportklub Sakkszakosztály megyei első osztályú csapatának. Szépen festett. Az általa készített portrék ma volt iskolájának díszei. 1949-ben megbízták a Központi - később Szűts József - Általános Iskola igazgatásával. E feladatkört közmegelégedésre, magas színvonalon végezte 1974-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Ekkor a város sakkozói örökös elnökké választották. Kitüntetései: Kiváló tanár, oktatásügy kiváló dolgozója, Kiskunhalas városért, Aranypálma kitüntetés. Nyugdíjba vonulása után a Városi Könyvtárban dolgozott. Jelentős szerepe volt abban, hogy a könyvtár várostörténeti adattára létrejött. 2001-ben Halász Géza sakkemlékversenyt rendeztek Halason. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét rendezvény őrzi. Irodalom: Szécsényi Mihály: A kiskunhalasi sakkozás 1926-2000 (TJM 20.798). Kép: TJM 20832. G.A.-Sz.M. Halász József (Kkh., 1925. febr. 9. - Bp., 1986. jan. 25.) 1975-ben Kiskunhalas város díszpolgára. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Halász D. Sándor (Kkh., 1891.aug. 1. - Kkh., 1962. júl. 14.) dr., rendőrbíró, főjegyző. Kiskunhalas város polgármestere 1944. okt. 30. és 1945. jan. 5. között. Lásd bővebben Kiskunhalas almanach Polgármesterek, tanácselnökök című fejezetében. Háló Kovács József (Győr, 1761. márc. 17. - Nagykőrös, 1830. okt. 10.) református lelkész, költő, műfordító. Iskoláit Erdiószegen kezdte, majd 1772-től a debreceni kollégiumban folytatta, ahol később Csokonai tanítója is volt. 1786-ban Derecskén iskolarektor lett. 1789-től német, holland és angol egyetemeken tanult. Göttingából hívták meg 1791-ben Nagykőrösre papnak. Itt 1815-ig látta el a lelkészi teendőket, majd 1815- 1826-ig, nyugalomba vonulásáig Halason volt lelkész. Innen visszament Nagykőrösre, ott élt haláláig. Gazdag könyvtárát a debreceni, pápai, kecskeméti és nagykőrösi iskolákra hagyta. Részt vett a korabeli zsoltárjavításban is. A reformátusok 1808-ban megújított énekeskönyvében három éneke szerepel: a 148., 149. és a 161. számú. Mint közkedvelt költőnek sok verse jelent meg az akkori hírlapokban és folyóiratokban (Magyar Musa, Magyar Hírmondó, Figyelő). Főbb munkái: Magyar versek (Debrecen, 1782); Nagy Körösi prédikátor Kováts József итак 1807. észt. jún. 8. forró hidegben megholt ötödik esztendős fiacskáján Jósefen való kesergése (Bécs, 1807). Ugyanakkor lefordította Racine ifjúkori munkáját A vallás (Komárom, 1798) és Vergilius Aeneisét Magyar Éneis (Komárom, 1799-1804) címmel. Irodalom: Szinnyeiő. 1899. 1292-1294.; Nagy Szeder István 1936.93.; MÉL 1967.667. Gy.A. Haraszti András (? - ?) főbíró 1678-ban. Forrás: BKMLKh. V.20La. I.k. 148.p. Cs.G. Hartmann (Keményfi) János (Ujsoóvén - RavnoSelo, 1875. okt. 23.-Bp., 1943. dec. 27.)ta- nár, irodalomtörténész. Kkh-on járt gimnáziumba 1887-től, itt érettségizett 1893-ban. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Berlinben végezte, gimnáziumi tanári képesítést szerzett. Tanított Déván, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon; 1918- 1933 között Bp.-en a Markó utcai főreálban volt tanár, később igazgató. Mint tanügyi főtanácsos igazgató ment nyugdíjba. 1938 óta a MTA tagja. A Napkelet szerkesztője. Tanulmányait a magyar irodalom klasszikusairól írta. Petőfi tanulmánya
